„…a válaszom viszonylag egyszerű…”

„Nincs okunk rá, hogy ezt a dokumentumot végpontnak tekintsük abban a fejlődésben, amely létrehívta.” 

A dokumentum kiélezi a változatlannak tekintett tanítás ellentétét a részint felszabadító, részint zavarba ejtő pápai spontaneitással.

Nem lehet az egyházon kívül megkövetelni az emberi jogokat, miközben befelé azokat korlátozó, rendkívüli vallási jogokra hivatkozunk.

Jézus születésének körülményei évről évre az emberi létezés legsötétebb zugaiba vezetik tekintetünket.

A katolikus egyháznak szembe kell néznie a kérdéssel: a történelem melyik oldalán akar állni?

„Az emberiesség meghatározását Istenben és nem az emberben találja meg.”

„A történelem és a teológia egyaránt döntő fontosságú a múlt megértése és jövőre tekintő értelmezése szempontjából.”

„Az a kijelentés, hogy az egyház nem demokrácia, triviális és banális. Jó hírnevünk érdekében búcsút kell vennünk tőle.”

„Mély benyomást tett rám tájékozottságával és elemző intelligenciájával, de nem mutatta azt a jellembeli erőt, amelyet korábban tulajdonítottam neki.”

„…Ferenc belátta a továbblépés szükségességét.”

„…vajon minden tőle telhetőt megtett-e?”

Nem létezne kereszténység, ha nem volnánk hozzákötve Izraelhez, ha nem lennénk kezdettől fogva összekapcsolva az első szövetség zsidó népével.

„XI. Piusz nem akart gyenge pápának látszani. Minden gesztusával hivatalának méltóságát kívánta hangsúlyozni. Ezért egyházi berkekben sokakat meglepett, amikor Mussolini támogatása mellett döntött.”

Ahol Isten „emberbarátsága” (Tit 3,4) az emberek életében megnyilvánul, ott eleven a hagyomány.

„Az ukrán egyházaknak tanulniuk kell az államhoz és a politikai érdekekhez túlságosan kötődő Orosz Ortodox Egyház hibáiból.”

„Olyan múltra tekinthetnek vissza, amely Jézusig vezet, őrzik a régi emlékhelyeket, és büszkék jóléti tevékenységükre, az iskoláikra, kórházaikra és szociális intézményeikre.”

„…érdemes megvizsgálni, hogyan bánt Franciaország és a katolikus egyház a második világháborúban a klérusnak azzal a részével, amely együttműködött a nácikkal és a Pétain marsall vezette kollaboráns Vichy-rezsimmel”.

„Oroszország erkölcsi felsőbbrendűsége mítosz.”

Sok esetben XII. Piusz és a Kúria kísérletet tett a segítségnyújtásra. Más esetekben semmi sem történt.

„…az egyházatyák és a középkori egyház irodalmában is talál utalásokat a kereszténységen kívüli vallások pozitív értelmezésére.”

„…a megrágalmazott az igaz, a bukott a győztes, az elítélt az ártatlan, a megfeszített a feltámadott.”

„…tekintélyét nem csorbítja, hanem növeli, hogy megnyilvánulásai sok tekintetben esendőek és egyenetlenek”

„Meg akartak buktatni, de nem sikerült nekik. Nem ítéltek el.”

„A reprezentáció külsőségei elfedték a csökkenő létszámú katolikus közösség válságtüneteit.”

„…nem egészen érthető, hogy az ömagában véve »jó adomány« miért igényel további igazolást.”

„A ma és a holnap problémáit nem a múltra támaszkodva, a múlt töredékeit összegyűjtögetve fogjuk megoldani.”

„Az evangéliumnak kell meghatároznia a személyközi kapcsolatokat és a szervezet struktúráit.”

…az emberek közötti és az Istennel való közösség jele és megvalósítója.

A sivatagi szentély felállításakor Isten Lelke helyettesíti az évekig tartó tanulást.

A törésvonal a zsidó Tóra különböző mértékben szigorú értelmezései között húzódott.

„Létünk pőre és üres tényszerűsége a végső, komor szó”?

„Nem látunk hasonlóan intenzív párbeszédet az ukrán ortodox egyház képviselőivel.”

Úgy érezte, hogy az egyház pusztulását éli át.

Ragyog, mint a Nap, kérlelhetetlen a világosság és a sötétség szétválasztásában.

Nem gondolom, hogy a modern természettudományok eredményei cáfolnák vagy egyenesen kizárnák Isten létezését.

„A Szentlélek jónak látta, és vele együtt mi is úgy láttuk jónak.”

Ha messzebbre nézünk saját telekhatárunknál, csökkenhetnek a félelmeink.

A konzervatívok szemében felforgató, a progresszívek szemében túlságosan hagyományőrző.

„…nem adta fel méltóságát, hanem végleg rábízta magát arra az Istenre, akiről tanúságot tett.”

Az áldozat az emberré válás médiuma, mivel lehetővé teszi az elismerés, a méltányolás gesztusát – nemcsak Isten irányában, aki van és aki beszél, hanem önmagunk és a többi ember vonatkozásában is.

A bűnös struktúrák vizsgálata kapcsán kitűnik: ma már a teológia sem lehet meg anélkül, hogy ne illessze kijelentéseit társadalomtudományi kontextusba.

A főszereplők történetei tapasztalati tereket nyitnak meg, ahol az olvasó tekintete átalakul.

Írásaink a jövőképes kereszténységről való gondolkodás kritikai figyelmével válogatnak a kortárs teológia és társadalomtudomány publikációiból.

A neves piarista tanár, tudós teológus – hosszú ideig a Vigilia című folyóirat főszerkesztője – évtizedeken át kísérte figyelemmel a Mérleg munkáját. Requiescat in pace.

Magyarország szereplése a prágai összejövetelen elnémítja a távoli megfigyelőt.

Az ortodoxia intellektuálisan vonzó lehet ugyan, de ortopraxis nélkül hatástalan, ortopátia nélkül pedig hideg, érzéketlen és felszínes.

Laikusok és klerikusok Latin-Amerikában átvállalták annak a közösségnek a sok szenvedését és panaszát, amelynek napi gondjaiban is osztoznak. Teológiájuk ebből a tapasztalatból alakult ki.

Ratzinger teológiai reflexiójának sajátos karaktere nélkül érthetetlen volna az egyház kulturális tájékozódása és tanítóhivatali útmutatása az utóbbi negyven évben. – Riccardo Saccenti tanulmánya

Az egyházi légkört évtizedeken át az a törekvés határozta meg, hogy hatalmi gesztussal rekesszék be a vitákat. – Tobias Zimmermann SJ írása

Az a teológia, amely szeretne megmaradni a nagy zsidó-keresztény hagyományon belül, nem tehet úgy, mintha az utóbbi két évszázadban mi sem történt volna. – Edward Schillebeeckx változatlanul időszerű írása 1980-ból.

Egy gondolkodó munkáját hosszú távon akkor értékelik igazán, ha kritikusan közelítenek hozzá, ezzel is jelezve, hogy komolyan veszik.

A kulturális vagy spirituális tájékozódás újabb és újabb irányváltásai azt eredményezhetik, hogy a jövőben Jézus személyének korábban elhanyagolt aspektusai kerülnek majd előtérbe. – Hozzászólások „A Názáreti Jézus” című trilógiához

A keresztényeknek nem volna szabad hiányozniuk ott, ahol meg kell erősíteni a társadalom immunrendszerét a populizmussal, az álhírekkel és az összeesküvés-elméletekkel szemben.

„Nem a könnyek és nem a megrendülés adnak súlyt ennek az eseménynek, hanem a megdönthetetlen bizonyosság, amely a megrendülés mögött rejtőzik.” (Zsók Otto)

A kereszténység őstörténete utáni történelemben számos példa van arra, hogy nők láttak el olyan szolgálatokat, hivatalokat és tisztségeket, amelyekhez ma felszentelés szükséges.

Zsolnai László – Kovács Gábor – Ócsai András: Gazdaság és vallás. A gazdasági spiritualitás innovatív modelljei, Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságetikai Központ, 2022, 243 o.

„Az evangélium keletkezése idején a jánosi közösségek talán már elszakadtak a helyi zsinagógától. A vele adódó nézetkülönbségek, valamint a Jézusról és az Írások helyes értelmezéséről folyó vita azonban még eleven, és az evangélium visszatükrözi e diskurzusok egy részét.”

Az, hogy Jézus Krisztus szentségi képviselete csak a férfiakat illeti meg, a papi tisztségről és a szentségek teológiájáról való gondolkodás megújulásának előterében – e megújulás a II. vatikáni zsinathoz és a zsinat utáni jelentős dogmatikai és pasztorálteológiai kezdeményezésekhez kapcsolódik –, ma már nem elfogadható.

Tanulmánykötet a nők pappá szentelésének kérdéséről a katolikus egyházban – számos nézőpontból, számtalan tanulsággal.

A klerikalizmus szabályai a katolikus alsópapság soraiban kétségkívül sokat veszítettek kontúrjaikból, de annál makacsabbul rögzültek a hierarchia felsőbb szintjein. – Hermann Häring átfogó tanulmánya

„Megváltoztak a dolgok. Időközben nyilvánvalóvá vált, hogy a nőktől megkövetelt alávetettségre és alárendelődésre nincs egyéb szó, mint hogy rossz.”

Theresa Denger: „Die Liebe ist stärker als der Tod“. Jon Sobrinos Theologie des Martyriums und ihre Konsequenzen für die Soteriologie [„A szeretet erősebb, mint a halál”. Jon Sobrino vértanúság-teológiája és annak szoteriológiai következményei], Mainz, Grünewald, 2019, 499 o., 55,00 €.

Az egyházban sohasem merült fel kérdésként, hogy megtartsák-e az Ószövetséget a keresztény kánon első részeként. Ezzel eleve eldőlt, hogy az egyház kit tekint Istennek: a zsidó Bibliában, az Ószövetségben tanúsított Istent, Izrael Istenét, akinek úgy tetszett, hogy külön történelme legyen a zsidó néppel. – Klaus Wengst tanulmánya

A konstantini kor egyfajta »keresztény világ« csodálatos vívmányát adta nekünk. De a keresztény világ nem az egyház: ez a megkülönböztetés bizonyára nehezen alkalmazható doktrinális és intézményi területen, mégis sürgősen meg kell tenni egy olyan világban, amelynek emberi dimenziói minden oldalról túlmutatnak a Nyugat határain, és amelynek történelme határozottan kivezet bennünket a konstantini kereszténységből. – Mauro Pesce tanulmánya

A halál sebet üt bennünk: ezt el kell fogadnunk, s túl az elfogadáson, újra kell élnünk és túl kell élnünk: megerősíteni létezõ kapcsolatainkat, újakat szőni, ismét megtalálni a test és a nyelv egyensúlyát. (Ghislain Lafont OSB)

Jézus Istenből, Isten radikálisan felfogott élettelisége felől magyarázza az életet. És a feltámadást nem apokaliptikus módon fogja fel: a feltámadásba vetett reménye teljes egészében abba az összefüggésbe illeszkedik, amelyet őseredeti tapasztalata és üzenete hív létre, és amelyben az élőként jelenvaló Isten már most arra törekszik, hogy jóságával, amely mindenkihez elér, áthassa az emberek életét (miként a kovász a lisztet, a só az ételt, a fény a sötétséget), s hogy vétkükben és halálukban se hagyja elveszni, hanem óvja és megtartsa őket. – Hans Kessler tanulmánya

Felfogása szerint a középkor utáni, nyugatiasodott kultúra támadás a középkori kereszténység ellen, amely minden keresztény számára mérce és aranykor kellene, hogy legyen. – Rod Dreher bestselleréről

A németországi Szinodális Út nem a katolikus egyház megosztásán fáradozik, hanem az egyházszakadás megakadályozására törekszik. Ha kudarcot vall, olyan kultúrharcok eszkalálódása következhet be a katolicizmus berkeiben, amilyenek már most megosztják a protestáns Egyesült Államokat vagy az ortodox kereszténységet.

„A múlttal való szembenézés felveti a kérdést: milyen eszközei vannak a vallásoknak arra, hogy szembeforduljanak az embertelenséggel?”

„Jól emlékszem Martini bíboros mondatára: Nem azoktól félek, akik nem hisznek, hanem azoktól, akik nem gondolkodnak.” – In memoriam Ghislain Lafont OSB (1928–2021)

„az induló harmadik évezred egyik – csendességében – kiemelkedően fontos hittörténeti és teológiai eseménye”

Az első keresztény gyülekezetekben a szent étkezés közös evést és ivást jelentett. Ez csupán az Újszövetség utáni időkben szakadt el mindinkább a hétköznapi evéstől és ivástól.

Közösség és vezetői tisztség, közös felelősség és a vezető felelőssége – nem vitás, hogy a katolikus egyházban mindkettő nélkülözhetetlen. De hogyan valósul meg a kettő – az Isten egész népét és a püspököt vagy püspöki testületet megillető felelősség – összjátéka? Tömören úgy is fogalmazhatnánk: vajon a közös felelősség és a vezetői felelősség azonos szinten helyezkedik-e el, …

A szekértáborból, amelyben Róma egyháza a francia forradalom óta elbarikádozta magát, és amelyből elítélő szózatokat küldött a külvilág felé, a zsinati atyák többezer oldalnyi dokumentumon, tervezeten és módosító javaslaton keresztül találtak vissza az emberekhez és érkeztek el a modern kor kérdéseihez.

Úgy gondoltuk, hogy egy filozófiai, teológiai és kulturális tallózó folyóiratot alapítva a zsinati teológia és más tudományok fejleményeit közvetítve, mindennemű politizálás, legfőképpen emigráns politizálás kerülésével, szellemi távlatokat nyithatunk a hazai magyar értelmiség előtt és előmozdíthatjuk az akkor még elég szűk marxista-leninista ideológia kényszerű zártságából való kiszabadulását.

„A Végtelen vágya mozgatja a véges szellemet. A szellem transzcendenciája, minden végesen túlhaladó dinamizmusa azt az alapvető nyugtalanságot fejezi ki, amely nélkül nem lenne ember az ember.”

a korai kereszténység is a zsidó vallás része. A zsidó vallástörténet nélkül érthetetlen és érthetetlen is marad a korai kereszténység kialakulása

…megpróbáljuk a lehető legtömörebben összefoglalni az évszázadok során hozzánk eljutott hagyományt. Igyekszünk a legjobbat megőrizni annak érdekében, hogy a mai emberek egészen más értelmezési horizont mellett is újra meghallják a kereszt és a megváltás eredeti üzenetét.

A németországi katolikus egyház Szinodális Útja az egyetemes egyház nagy jelentőségű eseménye. A hatalommal való visszaélés és a szexualizált erőszak botrányára adott válasz, amely figyelembe veszi és megvizsgálja a visszaélést elősegítő és lehetővé tevő mögöttes kulturális és strukturális tényezőket.

2021. április 6-án meghalt a tübingeni egyetem világszerte ismert professzora, a svájci származású és állampolgárságú Hans Küng. Munkásságát sokan és sokféleképpen értékelték. Egyesek a „jövő katolikusának” tartották, mások csak az egyházi, főként a pápai intézményrendszer kritikusát, megint mások a világvallások közti megbékélés megteremtésének fáradhatatlan munkását, harcosát látták benne.
Személyében a 20. század egyik legjelentősebb katolikus teológusa távozott közülünk. Balogh Vilmos Szilárd tanulmánya a magyar teológia szövegkörnyezetében páratlan kezdeményezés: Küng teljes pályaképének áttekintésére vállalkozik.

Valódi ökumenikus párbeszéd és az ortodoxiával való közösség nehezen képzelhető el anélkül, hogy Kirill, az Orosz Ortodox Egyház vezetője hihető jelét adná megtérésének.

Hans Küng küzdelmeinek lényeges szerepe volt abban, hogy napjainkra a vatikáni tekintélyelvűséget már komoly eséllyel ellenpontozza a Ferenc pápa által is szorgalmazott szinódusi megújulás.

Jézus azt hirdette, hogy lélekben szegénynek lenni jó, mert így megszabadulhat az ember a bénító önzéstől, és azt is, hogy lesz egy jobb ország, amelyben nem lesznek megalázottak és megszomorítottak, és amelyben nem lesz kizsákmányolás és elidegenedés. Ki ne szeretne egy ilyen országban élni?

a valódi áldozat az emberek felé forduló, Istennel szemben tiszteletteljes élet. És erre az áldozatra minden egyes ember képes

a korai kereszténység is a zsidó vallás része. A zsidó vallástörténet nélkül érthetetlen és érthetetlen is marad a korai kereszténység kialakulása

Vajon véget is ért a reformfolyamat, mielőtt igazán elkezdődött volna?

Ha a szinodalitást a stílus kérdésére szűkítenénk, akkor tényleges következmények nélkül spiritualizálnánk a fogalmat. A folyamatban tehát központi jelentősége van a döntések előkészítésének és meghozatalának, következésképpen a struktúráknak, a kötelező jogszabályoknak és a határozathozatal szabályozott eljárásainak.

„1966-ban szűnt meg a katolikus egyházban a tiltott könyvek indexe – ez többek közt az összes evangélikus bibliafordítást is tartalmazta.”

Ha az egyház néma marad az érintettek hangjával és tanúságával szemben, nemcsak még egyszer megsebezi azokat, akik különösen nagy gyötrelmet szenvedtek el az egyház képviselőitől, hanem lemond az önmegtisztulás lehetőségéről is bűnének elismerése által, és kizárja azokat, akik különösképpen is egybeforrtak Jézus sorsával.

…keresztények és zsidók egymást megértve, a közös elköteleződést tudatosítva tájékozódjanak saját vallásuk hitbeli és kulturális közegében, s ez a tájékozódás egyaránt ösztönözzön a történelmi múlttal való szembenézésre és a jelenkor kulturális összefüggéseinek megismerésére.

Sajnos gyakori jelenség katolikus közösségekben, hogy fiatal tagok azzal szembesülnek: életüknek egyetlen értelmezési lehetősége létezik csak. Fel kell adniuk eddigi igényeiket,elképzeléseiket és minden racionális vagy emocionális ellenállás ellenére ennek az egyetlen lehetőségnek kell alávetniük magukat.

Jézus a szegényeket boldognak nevezi, mert Isten uralmának eljövetele véget vet szegénységüknek, és megalapozza a testvéri világot. A lukácsi szöveg a prófétai hagyományon alapul. A szegénység rossz, és mint ilyen, összeegyeztethetetlen Isten uralmával, a történelembe teljesen betörő és az emberi létet a maga teljességében felölelő országgal.

Romero érsekhez hasonlóan a két nő és a hat jezsuita is feltámadt a salvadori népben. Ott élnek a szegények szívében, akiknek emberi méltósága mellett papként, tudósként, keresztényként elkötelezték magukat.

Ha „liturgikus egy százaléknak” neveznénk őket, erősen eltúloznánk létszámukat. De nem a hatókörüket. A tradicionális latin mise népszerűsége szinte tökéletesen leképezi a Ferenc pápával szembeni ellenzéket: olyan ellenzékről van szó, amelyet egy konzervatív politikai program, sok pénz és közös platform tart életben az iparosodott nyugati országokban.

„Munkacsoportjával Anton Zeilingernek nemrégiben egy hatvan szénatomból
álló, futball-labdához hasonló molekulát sikerült csatolt (szuperpozíciós, kevert) állapotba hoznia.” (Mérleg 2001/4)

„Igazság vagy hamisság igazi tétje az, hogy szabadok lehetünk-e vagy szolgaságban szenvedünk. Az a hír, amelyik az előbbihez segít hozzá, jó hír, terjesztésre méltó. Esélyt ad annak megsejtésére, hogy milyen az ország, amelyben a farkas a báránnyal lakik, és a párduc a gödölyével heverészik, és nem ártanak, és nem pusztítanak sehol a szent hegyen.”

Attól tartok tehát, hogy ma már nincs szükség hitelvekre szakosodott dikasztériumra, különösen ha meggondoljuk, hogy a Szentszéknek vannak olyan nyílt szellemiségű intézményei, amelyek nem határoznak meg semmit végső érvénnyel, hanem a hasznos igazságot kutatják.

„…a Soá utáni korszak feladataként adódó megértés…”

„Globális teológiai kontextusban foglalkozni kell a családdal kapcsolatos különböző bibliai nézetekkel, és a közösségi struktúrák különböző mintázataival, és nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a kihívást, amit Jézus működésében a hagyományos értékek radikális megkérdőjelezése jelent.”

A II. vatikáni zsinat befejezése után született Mérleg a zsinati szellemet, a kiegyensúlyozott korszerűsödést terjesztette külföldi (jórészt jezsuita) folyóiratok cikkeinek fordításával, könyvszemléivel, a főszerkesztő Boór János bölcs vezetésével. János müncheni tanári tevékenysége mellett éles szemmel figyelte az új eszmeáramlatokat, a világegyház eseményeit és az európai forrongást. – 2020. június 8-án elhunyt Boór János, a Mérleg alapító főszerkesztője.

„Ami Luthert és a reformáció 500 évvel ezelőtti indulását illeti: nem az a teendő, hogy elmeséljünk egy másik történetet, hanem az, hogy ezt a történetet másképpen meséljük el, ti. olyan történetként, amely többé már nem elválaszt, hanem összefűz bennünket.”

„Az új jobboldali mozgalmakkal való áldatlan szövetségek – ez már bizonyossággal állítható – a kereszténység hitelességét évtizedekre képesek lerombolni Európában.”

„… a másik ember visszautasítása embertelenséget szül.”

„A rendszeres teológia oktatásával és kutatásával eltöltött mintegy négy évtized során arra a meggyőződésre jutottam, hogy tudományágam megfelelő működésében megkerülhetetlen, sőt struktúraalkotó szerepe van a Biblia történeti-kritikai exegézisének. Tanulmányomban ezt az állítást szeretném alátámasztani.”