Bűn és bűnös struktúrák

A bűnös struktúrák vizsgálata kapcsán kitűnik: ma már a teológia sem lehet meg anélkül, hogy ne illessze kijelentéseit társadalomtudományi kontextusba.

Megjelent a Mérleg 2022-es (összevont) száma

Írásaink a jövőképes kereszténységről való gondolkodás kritikai figyelmével válogatnak a kortárs teológia és társadalomtudomány publikációiból.

Az elhallgatott (elhallgattatott?) szinódus – Egy európai eseményről

Magyarország szereplése a prágai összejövetelen elnémítja a távoli megfigyelőt.

Bűn és társadalom – Megjegyzések David Cloutier írásához

Laikusok és klerikusok Latin-Amerikában átvállalták annak a közösségnek a sok szenvedését és panaszát, amelynek napi gondjaiban is osztoznak. Teológiájuk ebből a tapasztalatból alakult ki.

Erőfeszítések és kudarcok – Búcsú XVI. Benedektől

Az egyházi légkört évtizedeken át az a törekvés határozta meg, hogy hatalmi gesztussal rekesszék be a vitákat. – Tobias Zimmermann SJ írása

„Relativizmus”, abszolút igazság, kutatási szabadság – A teológus pápa szellemi hagyatékából

Egy gondolkodó munkáját hosszú távon akkor értékelik igazán, ha kritikusan közelítenek hozzá, ezzel is jelezve, hogy komolyan veszik.

A Németországi Katolikus Egyház Szinodális Útjának teológiai alapjai – Iránymutató dokumentum

Ahol Isten „emberbarátsága” (Tit 3,4) az emberek életében megnyilvánul, ott eleven a hagyomány.

† Zsók Otto (1957–2022)

„Nem a könnyek és nem a megrendülés adnak súlyt ennek az eseménynek, hanem a megdönthetetlen bizonyosság, amely a megrendülés mögött rejtőzik.” (Zsók Otto)

Jézus Krisztust képviselni

Az, hogy Jézus Krisztus szentségi képviselete csak a férfiakat illeti meg, a papi tisztségről és a szentségek teológiájáról való gondolkodás megújulásának előterében – e megújulás a II. vatikáni zsinathoz és a zsinat utáni jelentős dogmatikai és pasztorálteológiai kezdeményezésekhez kapcsolódik –, ma már nem elfogadható.

Mi a klerikalizmus?

A klerikalizmus szabályai a katolikus alsópapság soraiban kétségkívül sokat veszítettek kontúrjaikból, de annál makacsabbul rögzültek a hierarchia felsőbb szintjein. – Hermann Häring átfogó tanulmánya

A szenvedés narratív megközelítése – E. Stump: Sötétben bolyongva

A főszereplők történetei tapasztalati tereket nyitnak meg, ahol az olvasó tekintete átalakul.

Elhunyt Lukács László SchP

A neves piarista tanár, tudós teológus – hosszú ideig a Vigilia című folyóirat főszerkesztője – évtizedeken át kísérte figyelemmel a Mérleg munkáját. Requiescat in pace.

„Meghívás mindenkinek” – A kontinentális tanácskozás elé

Az ortodoxia intellektuálisan vonzó lehet ugyan, de ortopraxis nélkül hatástalan, ortopátia nélkül pedig hideg, érzéketlen és felszínes.

Szelektív történetteológia – Joseph Ratzinger és a történelem

Ratzinger teológiai reflexiójának sajátos karaktere nélkül érthetetlen volna az egyház kulturális tájékozódása és tanítóhivatali útmutatása az utóbbi negyven évben. – Riccardo Saccenti tanulmánya

Feszültség a teológusok és az egyházi tanítóhivatal között

Az a teológia, amely szeretne megmaradni a nagy zsidó-keresztény hagyományon belül, nem tehet úgy, mintha az utóbbi két évszázadban mi sem történt volna. – Edward Schillebeeckx változatlanul időszerű írása 1980-ból.

XVI. Benedek pápa/Joseph Ratzinger teológiai öröksége – töredékek

A kulturális vagy spirituális tájékozódás újabb és újabb irányváltásai azt eredményezhetik, hogy a jövőben Jézus személyének korábban elhanyagolt aspektusai kerülnek majd előtérbe. – Hozzászólások „A Názáreti Jézus” című trilógiához

Az „F pszeudovallás” – Egy vallási patológia mintaesete

A keresztényeknek nem volna szabad hiányozniuk ott, ahol meg kell erősíteni a társadalom immunrendszerét a populizmussal, az álhírekkel és az összeesküvés-elméletekkel szemben.

A női papság kérdése – szimbolikus teológia vagy történeti reflexió?

A kereszténység őstörténete utáni történelemben számos példa van arra, hogy nők láttak el olyan szolgálatokat, hivatalokat és tisztségeket, amelyekhez ma felszentelés szükséges.

„Természetes hasonlóság”?

Tanulmánykötet a nők pappá szentelésének kérdéséről a katolikus egyházban – számos nézőpontból, számtalan tanulsággal.

A szubjektum, a hatalom és a rossz – Részt vehetnek-e a nők az egyház önmegvalósításában?

„Megváltoztak a dolgok. Időközben nyilvánvalóvá vált, hogy a nőktől megkövetelt alávetettségre és alárendelődésre nincs egyéb szó, mint hogy rossz.”

Bűn és bűnös struktúrák

A bűnös struktúrák vizsgálata kapcsán kitűnik: ma már a teológia sem lehet meg anélkül, hogy ne illessze kijelentéseit társadalomtudományi kontextusba.

A szenvedés narratív megközelítése – E. Stump: Sötétben bolyongva

A főszereplők történetei tapasztalati tereket nyitnak meg, ahol az olvasó tekintete átalakul.

Megjelent a Mérleg 2022-es (összevont) száma

Írásaink a jövőképes kereszténységről való gondolkodás kritikai figyelmével válogatnak a kortárs teológia és társadalomtudomány publikációiból.

Elhunyt Lukács László SchP

A neves piarista tanár, tudós teológus – hosszú ideig a Vigilia című folyóirat főszerkesztője – évtizedeken át kísérte figyelemmel a Mérleg munkáját. Requiescat in pace.

Az elhallgatott (elhallgattatott?) szinódus – Egy európai eseményről

Magyarország szereplése a prágai összejövetelen elnémítja a távoli megfigyelőt.

„Meghívás mindenkinek” – A kontinentális tanácskozás elé

Az ortodoxia intellektuálisan vonzó lehet ugyan, de ortopraxis nélkül hatástalan, ortopátia nélkül pedig hideg, érzéketlen és felszínes.

Bűn és társadalom – Megjegyzések David Cloutier írásához

Laikusok és klerikusok Latin-Amerikában átvállalták annak a közösségnek a sok szenvedését és panaszát, amelynek napi gondjaiban is osztoznak. Teológiájuk ebből a tapasztalatból alakult ki.

Szelektív történetteológia – Joseph Ratzinger és a történelem

Ratzinger teológiai reflexiójának sajátos karaktere nélkül érthetetlen volna az egyház kulturális tájékozódása és tanítóhivatali útmutatása az utóbbi negyven évben. – Riccardo Saccenti tanulmánya

Erőfeszítések és kudarcok – Búcsú XVI. Benedektől

Az egyházi légkört évtizedeken át az a törekvés határozta meg, hogy hatalmi gesztussal rekesszék be a vitákat. – Tobias Zimmermann SJ írása

Feszültség a teológusok és az egyházi tanítóhivatal között

Az a teológia, amely szeretne megmaradni a nagy zsidó-keresztény hagyományon belül, nem tehet úgy, mintha az utóbbi két évszázadban mi sem történt volna. – Edward Schillebeeckx változatlanul időszerű írása 1980-ból.

„Relativizmus”, abszolút igazság, kutatási szabadság – A teológus pápa szellemi hagyatékából

Egy gondolkodó munkáját hosszú távon akkor értékelik igazán, ha kritikusan közelítenek hozzá, ezzel is jelezve, hogy komolyan veszik.

XVI. Benedek pápa/Joseph Ratzinger teológiai öröksége – töredékek

A kulturális vagy spirituális tájékozódás újabb és újabb irányváltásai azt eredményezhetik, hogy a jövőben Jézus személyének korábban elhanyagolt aspektusai kerülnek majd előtérbe. – Hozzászólások „A Názáreti Jézus” című trilógiához

A Németországi Katolikus Egyház Szinodális Útjának teológiai alapjai – Iránymutató dokumentum

Ahol Isten „emberbarátsága” (Tit 3,4) az emberek életében megnyilvánul, ott eleven a hagyomány.

Az „F pszeudovallás” – Egy vallási patológia mintaesete

A keresztényeknek nem volna szabad hiányozniuk ott, ahol meg kell erősíteni a társadalom immunrendszerét a populizmussal, az álhírekkel és az összeesküvés-elméletekkel szemben.

† Zsók Otto (1957–2022)

„Nem a könnyek és nem a megrendülés adnak súlyt ennek az eseménynek, hanem a megdönthetetlen bizonyosság, amely a megrendülés mögött rejtőzik.” (Zsók Otto)

A női papság kérdése – szimbolikus teológia vagy történeti reflexió?

A kereszténység őstörténete utáni történelemben számos példa van arra, hogy nők láttak el olyan szolgálatokat, hivatalokat és tisztségeket, amelyekhez ma felszentelés szükséges.

Jézus Krisztust képviselni

Az, hogy Jézus Krisztus szentségi képviselete csak a férfiakat illeti meg, a papi tisztségről és a szentségek teológiájáról való gondolkodás megújulásának előterében – e megújulás a II. vatikáni zsinathoz és a zsinat utáni jelentős dogmatikai és pasztorálteológiai kezdeményezésekhez kapcsolódik –, ma már nem elfogadható.

„Természetes hasonlóság”?

Tanulmánykötet a nők pappá szentelésének kérdéséről a katolikus egyházban – számos nézőpontból, számtalan tanulsággal.

Mi a klerikalizmus?

A klerikalizmus szabályai a katolikus alsópapság soraiban kétségkívül sokat veszítettek kontúrjaikból, de annál makacsabbul rögzültek a hierarchia felsőbb szintjein. – Hermann Häring átfogó tanulmánya

A szubjektum, a hatalom és a rossz – Részt vehetnek-e a nők az egyház önmegvalósításában?

„Megváltoztak a dolgok. Időközben nyilvánvalóvá vált, hogy a nőktől megkövetelt alávetettségre és alárendelődésre nincs egyéb szó, mint hogy rossz.”

400

LfAA-Italic 1234567890

LfAA-Roman 1234567890

LfAA-Roman Small Caps 1234567890

LfAA-Original-Italic 1234567890

LfAA-Original-Roman 1234567890

LfAA-Original-Roman Small Caps 1234567890

600

LfAA-Italic 1234567890

LfAA-Roman 1234567890

LfAA-Roman Small Caps 1234567890

LfAA-Original-Italic 1234567890

LfAA-Original-Roman 1234567890

LfAA-Original-Roman Small Caps 1234567890

További írásaink »