A teológia feladatáról – Gondolatok Ferenc pápa 2024. szeptemberi belgiumi látogatása alkalmából

Ferenc pápa belgiumi látogatása (2024. szeptember 26–29.) kiváló alkalom arra, hogy egy percre elgondolkodjunk: mi a Teológiai és Vallástudományi Kar szerepe az egyetemen, az egyházban és a társadalom egészében?

Ahogy a Pszichológiai és Neveléstudományi Kar tudományosan vizsgálja az iskola jelenségét, úgy a Teológiai Kar is tudományosan vizsgálja a vallás és az egyház jelenségét. Ennek során a kritikai megközelítés a legfontosabb. Ahogyan a Közgazdaságtudományi Kar kritikusan szemléli a gazdasági valóságot, a Teológiai Kar ugyanilyen kritikusan fordítja tekintetét a társadalomban élő vallásokra. Ahogyan a Gyógyszerésztudományi Kar innovatív tudományos kutatásokat végez a gyógyszerek és azok hatásai terén, úgy a teológia a vallásosság régi és új formáit és azok hatásait kutatja. Ebben az írásban a teológia egyedülálló helyzetéről, valamint a tudományos élethez és – tágabban – a társadalom életéhez való hozzájárulásáról fogalmazunk meg néhány gondolatot.

A teológia több, mint az egyház szócsöve

Kezdjük egy közkeletű félreértés tisztázásával: a teológia ugyanúgy nem az egyház szócsöve többé, ahogy például a közgazdaságtan mint tudományág a piacgazdaság kiterjesztése, vagy amint a gyógyszerészet kiszolgálja a gyógyszeripart. Ellenkezőleg, a Teológiai és Vallástudományi Kar arra törekszik, hogy kritikusan, tudományos felismerésekből kiindulva szemlélje a vallást, a hitet és az egyházat. Ez azt jelenti, hogy a teológusok nem egyszerűen megismétlik a vallási tekintélyek nézeteit, hanem alapos vizsgálatnak és kritikai elemzésnek vetik alá azokat.

Ráadásul ez a kritikai megközelítés elengedhetetlen a tudományág integritásához. A teológus a hithagyományok iránti kellő tisztelettel vizsgálja a vallásos hit megnyilvánulásait, a vallási praxist, szövegeket és intézményeket, de nem marad vak azok hiányosságai vagy lehetséges negatív hatásai iránt.

Ezzel kapcsolatban azt is fontos kiemelnünk, hogy épp a kritikai megközelítésnek köszönhetően magán a tudományos teológián belül is különböző hangok igen széles skálája létezik. A belső sokféleség a tudományág egyik erőssége. A különböző teológiai áramlatok, módszertanok és távlatok gazdag és dinamikus akadémiai szférát hívnak létre. A sokféleség teszi lehetővé, hogy a teológusok különböző nézőpontokból közelítsék meg az összetett vallási és társadalmi kérdéseket, ami azután mélyebb és árnyaltabb megértést eredményez.

Küzdelem a túlkapások ellen

A teológia egyik legfontosabb feladata a vallás és a hit negatív aspektusai elleni küzdelem. Sajnálatos módon a történelem során, de napjainkban is megfigyelhetjük, hogy a vallást rosszra használják vagy félreértik, ami káros következményekkel jár. Olyan jelenségekre gondolunk, mint a fundamentalizmus, az antiszemitizmus, a rasszizmus, a hamis próféták, a szent háborúk, a szexuális visszaélések és az emberi jogok megsértése.

A teológusok és vallástudósok tanulmányozzák ezeket a jelenségeket, elemzik okaikat és következményeiket, kutatják az ellenük való küzdelem lehetőségeit. S mindezt nem csupán elméleti érdeklődésből, hanem a gyakorlati megvalósítást is szem előtt tartva teszik. Szakértelmükkel hozzájárulhatnak olyan politikai és oktatási programok kidolgozásához, amelyek célja ezeknek a különféle vallási közösségekben is megjelenő társadalmi problémáknak a megelőzése és kezelése.

Példaként említhető, ahogyan a teológiai karok reagáltak a katolikus egyházban történt szexuális visszaélések előidézte válsághelyzetre. A teológusok nemcsak határozottan elítélték a visszaéléseket, hanem mélyrehatóan elemezték is a bántalmazást lehetővé tevő tényezőket: a hatalommal való visszaélést, a titkolózás kultúráját, az olyan kifejezések megtévesztő használatát, mint a „megbocsátás”, vagy a szexualitás problematikus felfogását. Ezek a felismerések hozzájárulnak az egyházon belüli reformokhoz és a szélesebb társadalmi nyilvánosság tájékoztatásához.

A hívők és a nem hívők védelmében

Miközben a teológia nyilvánvalóan kritikus a visszaélésekkel szemben, elfogulatlan tekintettel kívánja szemlélni a hít pozitív megnyilvánulásait mind a múltban, mind a jelenben. Amikor a hívőket elnyomják és üldözik, a teológia kiáll értük. Fontos feladat ez egy olyan időszakban, amikor a vallásszabadságra a világ számos táján nagy nyomás nehezedik. Hasonlóképpen a teológusok a nem hívők vagy a hitetlenek mellett is kiállnak ott, ahol a vallások jogsértést követnek el velük szemben vagy támadják őket.

Ebben az összefüggésben a teológusok szakértelme hozzájárulhat a vallásról szóló nyilvános viták árnyalásához. Rávilágíthat arra, hogy a vallási szövegeket és hagyományokat történelmi és kulturális kontextusukban kell értelmezni. Felmutathatják a vallások pozitív társadalmi szerepét, így a vallási közösségek hozzájárulását a társadalom kohéziójához, a jótékonykodáshoz és adakozáshoz, az értelmes élethez.

Példa erre az, ahogyan számos teológus reagált az Európában egyre terjedő iszlámellenességre. Azzal, hogy pontos információkat nyújtanak az iszlámról, kiemelik belső sokszínűséget, a Korán tanulmányozásába bevonják a történeti-kritikai módszert, és felmutatják a különböző vallások közös értékeit, az árnyaltabb és igazságosabb társadalmi párbeszédet szolgálják.

Fontos megjegyeznünk, hogy a társadalomban és a politikában egyre nagyobb szükség van az iszlámmal kapcsolatos tudományos képzésre. Egyetemünk Teológiai és Vallástudományi Karának ebben döntő szerepe lehet, ezért szívesen felajánlja szakértelmét és tapasztalatát az ilyen képzés megtervezésében. Nem könnyű feladat, tekintettel a téma összetettségére és az iszlám önértelmezésének eltérő irányaira. Mindazonáltal teológiai karunk fontos kihívásnak tekinti ezt a munkát, és még inkább lehetőségnek arra, hogy elősegítse mind az iszlám jobb megértését társadalmunkban, mind a vallások közti párbeszédet.

Értelem és spiritualitás a tudományos és az egyetemi életben

A teológiai kar egyedülálló módon járul hozzá a tudományos élethez azzal, hogy az értelem és a spiritualitás dimenzióját állítja előtérbe. A gyakran gazdasági, jogi, pszichológiai és egyéb szempontok uralta akadémiai környezetben a teológia az emberi lét egy lényeges és sajátos aspektusára hívja fel a figyelmet: az értelem és a transzcendencia egzisztenciális keresésére. Ez a törekvése felbecsülhetetlen értékű egy olyan időszakban, amikor sok ember küzd egzisztenciális kérdésekkel és keresi életének irányát. A teológia az e kérdésekről való elmélkedés gazdag hagyományát kínálja fel, s nem csupán keresztény szemszögből, hanem más vallási és filozófiai hagyományokat is figyelembe véve.

Fontos megjegyezni, hogy a keresztény spirituális tapasztalat természete és értelme folyamatos kritikai (ön)reflexió és vita tárgya a teológiában. Az a kérdés, hogy a vallási tapasztalat hogyan viszonyul az emberi létezés más aspektusaihoz, a teológiai kutatások központi témája. A vallási tapasztalatnak különböző megközelítései léteznek a tudományágon belül. Míg egyes teológusok a keresztény spiritualitás egyediségét hangsúlyozzák, mások ezt a tapasztalatot inkább a tágabb értelemben vett emberi tapasztalat és kultúra kontextusában helyezik el. A különböző megközelítések megint csak a teológiai gondolkodás gazdagságát és sokszínűségét tükrözik.

A témáról folytatott belső párbeszéd jól szemlélteti az akadémiai teológiára jellemző kritikai attitűdöt. A teológusok folyamatosan az isteni valóság emberi megtapasztalásának mélyebb megértésére törekszenek, figyelembe véve mind a konkrét vallási kontextust, mind a tágabb emberi léthelyzetet.

Mindeközben a teológia kölcsönhatásban áll más tudományágakkal. Például együttműködhet a pszichológiával, hogy megvizsgálja a spiritualitás hozzájárulását a mentális egészséghez, a szociológiával, hogy tanulmányozza a vallás hatását a társadalmi fejlődésre, vagy a filozófiával, hogy átgondolja az etika kérdéseit.

Végül a teológia teszi valóban egyetemessé azt az egyetemet, amely komolyan veszi az emberi lét tanulmányozásának összes területét. Így van ez a Leuveni Katolikus Egyetemen, ahogy a világ számos más nagy nemzetközi egyetemén is.

A hagyomány megőrzése és megújítása

A teológiai kar döntő szerepet tölt be a történelem kincstárnokaként csakúgy, mint a hagyomány megőrzőjeként és megújítójaként. A teológusok nemcsak azért tanulmányozzák az ősi szövegeket és hagyományokat, hogy a régi idők ereklyéinek járó tisztelettel megőrizzék, hanem azért is, hogy újraértelmezzék azokat saját koruk és a jövendő számára. A leuveni teológiai kar, amely 1432 óta foglalkozik ezzel, a világ egyik legrégebbi, ma is működő teológiai fakultása. Tudományos hírnevét tekintve jelenleg a hatodik helyen áll a világon, mintegy hétszáz hallgatója van, akik a világ több mint nyolcvan országából érkeztek.

A megőrzés és a megújítás kombinációja valóban felbecsülhetetlen érték gyorsan változó világunkban. Segít megérteni kultúránk gyökereit, miközben inspirációt nyújt a kortárs kihívásokkal való szembenézéshez. Arra gondolhatunk például, hogyan fordítják le a teológusok a közösségre és a jótékonykodásra vonatkozó ősi bölcsességet a kortárs társadalmi problémákkal kapcsolatos reflexióra, vagy hogyan gyarapítják vallási szempontokkal az éghajlatváltozásról és a technológiai fejlődésről szóló vitákban. Ebben a tekintetben nem lehet eléggé hangsúlyozni a Leuveni Katolikus Egyetem teológiai könyvtárának a szerepét. Kiemelkedő történeti gyűjteményével és a kutatást szolgáló állományával az Amerikai Teológiai Könyvtárak Szövetsége szerint a miénk a világ legnagyobb teológiai könyvtára.

A teológiai kar mint híd

Ferenc pápa látogatására készülő Teológiai és Vallástudományi Karunk szerepét leginkább talán így jellemezhetjük: híd a hagyomány és az innováció, a hit és a tudomány, az egyház és a társadalom között. A növekvő polarizáció és széttöredezettség korában a hidfunkció létfontosságú. A Hittudományi Kar nemcsak a különböző vallások közti párbeszédet, hanem hívők és nem hívők, a hagyomány és a modern világ dialógusát is előmozdíthatja.

Jól szemlélteti ezt az a mód, ahogyan Ferenc pápa szólal fel társadalmi ésa környezetvédelmi kérdésekben. Az éghajlatváltozásról és a társadalmi igazságosságról szóló enciklikája, a Laudato sì világszerte vitát váltott ki mind az egyházban, mind az egyházon kívül. Karunk fontos szerepet játszik az egyházi dokumentumok elemzésében és kontextualizálásában, olykor még kidolgozásában is, de abban mindenképpen, hogy elősegítse a róluk folytatott tudományközi dialógust, és az elveket konkrét cselekvésre fordítsa.

Kihívások és lehetőségek

Természetesen a leuveni Teológiai és Vallástudományi Karnak is meg kell küzdenie a maga kihívásaival. Az egyre inkább szekularizálódó flamand társadalomban a teológusoknak folyamatosan bizonyítaniuk kell tudományáguk relevanciáját. Meg kell találniuk az egyensúlyt egyrészt a tudományos függetlenség, másrészt a vallási hagyományokhoz való kötődés között. És el kell igazodniuk egy olyan világban, amelyben növekszik a vallási sokszínűség, miközben a vallási műveltség csökken.

Ezek a kihívások azonban lehetőségeket is jelentenek. Rákényszerítik a teológusokat, hogy innovatívak legyenek, új kapcsolatokat teremtsenek, és meglátásaikat kreatív módon osszák meg a szélesebb közönséggel. Például azt látjuk, hogy teológiai karunk új oktatási formákkal kísérletezik: online kurzusokkal, interaktív tanulási modulokkal és nyilvános előadásokkal, valamint az idei tanévtől kezdve rövid bevezető kurzusokkal és „mikro-kreditpontokkal” is. Mindezt annak érdekében teszi, hogy szélesebb közönséget és több hallgatót érjen el.

A növekvő vallási sokszínűség emellett lehetőséget kínál a vallások összehasonlító tanulmányozására és a vallásközi párbeszédre. A teológusok és vallástudósok fontos szerepet játszhatnak a különböző vallási és filozófiai hagyományok közötti kölcsönös megértés és tisztelet előmozdításában egy olyan világban, amely nem kevésbé vallásos – ahogy azt sokáig gondolták –, hanem világszerte egyre vallásosabbá válik.

Egy nélkülözhetetlen hang

Egy szó mint száz: a Leuveni Teológiai és Vallástudományi Kar nélkülözhetetlen hang mind a tudományos életben, mind a társadalom szélesebb köreiben. A vallás és az egyház kritikus és konstruktív vizsgálatával, a hatalmi visszaélések és az igazságtalanság vallási legitimációja elleni küzdelemmel, a vallások pozitív funkcióinak megvilágításával, az értelem és a spiritualitás tudományos és társadalmi diskurzusba való bevonásával, valamint a hagyományok megőrzésével és megújításával a teológiai kar egyedülálló és létfontosságú szerepet tölt be.

Az összetett etikai, társadalmi és egzisztenciális kérdésekkel küzdő világban a teológiai felismerések időszerűbbek, mint valaha. Végül is ebben az összefüggésben a teológiai karok a kritikai reflexió, a párbeszéd és az innováció dinamikus központjaiként szolgálnak. Nemcsak az ősi bölcsesség őrzői, hanem olyan új felismerések úttörői is, amelyek segíthetnek szembenézni korunk kihívásaival.

Ferenc pápa látogatása kiváló alkalmat kínál arra, hogy hangsúlyozzuk a teológia szerepét és beszélgetést kezdeményezzünk a vallás és az értelem helyéről társadalmunkban. A pápai látogatás katalizátorként működhet abban, hogy újra értékelni tudjuk, milyen mértékben járul hozzá a teológiai kar az egyetem tudományos munkájához, mit ad az egyháznak és a társadalomnak, kivált pedig hogyan mozdítja elő az értelem és a spiritualitás szerepéről való mély gondolkodást modern világunkban.

A Leuveni Katolikus Egyetem egészéhez hasonlóan a Teológiai és Vallástudományi Kar is helytállt az idő viszontagságai közepette, túlélte az évszázadok során bekövetkezett társadalmi és vallási fordulatokat. Újra és újra olyan utat keresett, amelyen az emberi értelem és a transzcendencia sejtelme gazdagítani igyekezett egymást. Mind a mai napig olyan őszinte kereséssel kikövezett utat jár, amely út mindazonáltal nem tekinti magát sem a valóság kezdetének, sem végső valóságnak. A Teológiai és Vallástudományi Kar továbbra is hangsúlyozza a „bolyongás szabadságának” jelentőségét (így fogalmazott Pieter De Somer rektor 1985-ben, II. János Pál pápának a Leuveni Katolikus Egyetemen tett látogatásakor). Ez a kifejezés a német költő, Schiller felszólítását visszhangozza: „merjünk álmodni és merjünk tévelyegni”, de ugyanígy Erasmus buzdítását is: „merjünk gondolkodni”! Pontosan ez a nyitottságra és kritikus gondolkodásra épülő magatartás jellemzi a teológia és a vallástudományok akadémiai művelését. A Teológiai és Vallástudományi Kar ennek szellemében adja ki a pápa látogatása alkalmából a Róma püspöke és a leuveni teológusok című könyvet. Szerény könyvünk tanulságos képet fest arról, hogy mit jelent ma a teológia.

(Mérleg-fordítás)