Írásaink a jövőképes kereszténységről való gondolkodás kritikai figyelmével válogatnak a kortárs teológia és társadalomtudomány publikációiból.

„az induló harmadik évezred egyik – csendességében – kiemelkedően fontos hittörténeti és teológiai eseménye”

Hans Küng küzdelmeinek lényeges szerepe volt abban, hogy napjainkra a vatikáni tekintélyelvűséget már komoly eséllyel ellenpontozza a Ferenc pápa által is szorgalmazott szinódusi megújulás.

Jézus azt hirdette, hogy lélekben szegénynek lenni jó, mert így megszabadulhat az ember a bénító önzéstől, és azt is, hogy lesz egy jobb ország, amelyben nem lesznek megalázottak és megszomorítottak, és amelyben nem lesz kizsákmányolás és elidegenedés. Ki ne szeretne egy ilyen országban élni?

Romero érsekhez hasonlóan a két nő és a hat jezsuita is feltámadt a salvadori népben. Ott élnek a szegények szívében, akiknek emberi méltósága mellett papként, tudósként, keresztényként elkötelezték magukat.

„Munkacsoportjával Anton Zeilingernek nemrégiben egy hatvan szénatomból
álló, futball-labdához hasonló molekulát sikerült csatolt (szuperpozíciós, kevert) állapotba hoznia.” (Mérleg 2001/4)