Hírek

Megjelent a Mérleg 2021-es kötete

2022.09.04.  Hans Küng (1928–2021) — életrajz, teológiai pályakép, történeti kontextus

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a Mérleg késve megjelenő 2021-es évfolyama a számos téren jelentős lemaradást elkönyvelni kénytelen magyar teológiai kultúra egyik súlyos hiányosságát igyekszik pótolni, amikor bőséges, nagyívű és részletgazdag áttekintést közöl a 2021. április 6-án, kilencvenhárom éves korában elhunyt svájci katolikus gondolkodó, Hans Küng munkásságáról. Ezúttal nem volna helytálló, ha természettudós és teológus főmunkatársunk, Balogh Vilmos Szilárd kismonográfia terjedelmű megemlékezéséről azt állítanánk: nem a teljesség igényével készült. Hiszen, bár a Küng-mozaikok alcímet kapta, az életrajzi és eszmetörténeti, teológiai és egyháztörténeti mozzanatok sokaságát felvonultató értékelés bőséges kivonatát és alapos olvasatát adja a reformteológus visszaemlékezéseit tartalmazó trilógiának: Megharcolt szabadság (2002) – Vitatott igazság (2007) – Megélt emberség (2013).

Köztudott, hogy Küngöt, aki következetes kritikai gondolkodásával a 20. századi katolikus teológusok közül talán a legtöbbet tette egyháza esedékes és mára végképp elodázhatatlanná vált reformjának előmozdításáért – a II. vatikáni zsinat ígéretének teljesüléséért –, a pápai tévedhetetlenség dogmájára rákérdező nevezetes műve, az Unfehlbar? (1970) nyomán létrejött konfliktus tetőpontján, 1979 decemberében megfosztották egyházi tanítói engedélyétől. Ugyanakkor a római büntetés akaratlanul hozzájárult Hans Küng kutatói függetlenségének kibontakozásához. A katolikus egyház máig fennálló belső feszültségeinek megértéséhez nélkülözhetetlen segítségnek bizonyulhat ez az egész lapszámunkat meghatározó teológiai pályakép (10–156), amelyet Küng két saját írása tesz még teljesebbé: egyik főműve, a Christ sein („Kereszténynek lenni”; 1974) Jézus halálának értelmezéseit összegző fejezete, valamint a nagy kortárs, Karl Rahner halálára írt, kordokumentum értékű nekrológja.

Hans Küng e számunkban fordulatosan elbeszélt küzdelmeinek lényeges szerepe volt abban, hogy napjainkra a vatikáni tekintélyelvűséget már komoly eséllyel ellenpontozza a Ferenc pápa által is szorgalmazott szinódusi megújulás. A reformfolyamattal – amely elsősorban a demokratikus hagyományú és jelenű országokban eredményezheti az egyház strukturális és spirituális megújulását – több cikkünkben, így legelső jegyzetünkben is foglalkozunk. Egyik legígéretesebb színterét, a német katolikus egyházban zajló, sokakat mozgósító közös gondolkodás fórumát mutatja be két rangos teológus, Julia Knop és Martin Kirschner A németországi Szinodális Út és világegyházi jelentősége című tanulmánya, melyet elsőként a Concilium nemzetközi zsinati folyóirat közölt.

Mauro Pesce olasz Jézus-kutató és vallástörténész a 20. századi katolikus gondolkodás egy másik fontos képviselőjének, Marie-Dominique Chenu domonkosrendi teológusnak a zsinat előestéjén, 1961-ben keletkezett iránymutató tanulmányáról, A konstantini kor vége című értekezésről emlékezik meg. „Chenu szerint” – írja Pesce – „a konstantini kor két ellentétes tényező eredményeként ér véget. Az egyik oldalon a kereszténységgel szemben álló erők vannak, amelyek a konstantini berendezkedés ellen harcolnak, míg a másik oldalon a hiteles keresztény vallási formák vannak, amelyek visszatérnek a keresztény élet forrásaihoz” (210). Interjú rovatunkban A szent tudatlanság. A kultúra nélküli vallás kora című, 2008-ban megjelent figyelemre méltó könyv politológus szerzőjével, a francia Olivier Roy-val folytatott beszélgetés (Keresztény-e még Európa?) nemkülönben szervesen kapcsolódik szokatlan szerkezetű, de reményünk szerint számos olvasót megörvendeztető összeállításunkhoz. (M. M.)


A Mérleg 2021-es kötete – a Küng-szám – a szerkesztőség e-mail-címén vagy a Mérleg Egyesület postacímén rendelhető meg (ld. impresszum). Ára 2500 Ft + postaköltség.