Várakozások és csalódások – új könyv Ferenc pápáról
„A tettek kereszténységét éli, a reflexiót a teológusokra hagyja.”
A nacionalizmus vallási dimenziója
„A zsidó-keresztény Biblia legfontosabb szövegeiben olyan istenkép jelenik meg, amely radikálisan szemben áll a partikuláris, nacionalista népistenről alkotott elképzelésekkel.”
Kijózanodás és reménység között – A katolikus egyház Szinodális Útja Németországban
„A reformok kudarca elmélyíti a hit és az élet között tátongó szakadékot.”
In memoriam Karl Rahner (1904–1984)
„…az embert eleve Isten felé irányuló, abszolút transzcendens lényként határozza meg.”
Ki, ha nem mi? – Egy határozott körvonalú ökumenikus teológia felé
„A saját identitás mindig konstruált identitás, ezért változékony is.”
Nemek hierarchiája? – Visszaélés egy balthasari próféciával
„A könnyek karizmája férfiak esetében is csodákra képes.”
Jézus zsidó identitása a katolikus egyház korfordulóján
„A zsidóság nem csupán néprajzi háttér az Újszövetségben.”
Csak szeretet – Egy új keresztény szexuális etika vázlata
„Senkinek sincs joga ahhoz, hogy más nemi identitását megítélje.”
Az áldásdokumentum teológiai sajtóvisszhangjából
„Nincs okunk rá, hogy ezt a dokumentumot végpontnak tekintsük abban a fejlődésben, amely létrehívta.”
Nem minden kerek – Vélemények a világszinódusról, félidőben
Nem lehet az egyházon kívül megkövetelni az emberi jogokat, miközben befelé azokat korlátozó, rendkívüli vallási jogokra hivatkozunk.
„Ragyogó példa” – Szinodalitás és demokrácia
A katolikus egyháznak szembe kell néznie a kérdéssel: a történelem melyik oldalán akar állni?
Vatikáni dokumentumok XII. Piusz idején – Konferencia a Pápai Gergely Egyetemen
„A történelem és a teológia egyaránt döntő fontosságú a múlt megértése és jövőre tekintő értelmezése szempontjából.”
Pápák és diktátorok, holokauszt és háború (2) – XII. Piusz, Mussolini és Hitler
„Mély benyomást tett rám tájékozottságával és elemző intelligenciájával, de nem mutatta azt a jellembeli erőt, amelyet korábban tulajdonítottam neki.”
Pápák és diktátorok, holokauszt és háború (1) – XI. Piusz és Mussolini
„XI. Piusz nem akart gyenge pápának látszani. Minden gesztusával hivatalának méltóságát kívánta hangsúlyozni. Ezért egyházi berkekben sokakat meglepett, amikor Mussolini támogatása mellett döntött.”
Az ukrajnai háború: kihívás a vallási közösségek számára – Ortodoxia, katolicizmus és a béketeremtés kilátásai (3)
„Az ukrán egyházaknak tanulniuk kell az államhoz és a politikai érdekekhez túlságosan kötődő Orosz Ortodox Egyház hibáiból.”
Az ukrajnai háború: kihívás a vallási közösségek számára – Ortodoxia, katolicizmus és a béketeremtés kilátásai (2)
„…érdemes megvizsgálni, hogyan bánt Franciaország és a katolikus egyház a második világháborúban a klérusnak azzal a részével, amely együttműködött a nácikkal és a Pétain marsall vezette kollaboráns Vichy-rezsimmel”.
„Szentatya, mentsen meg minket!” – Üldözött zsidók könyörgő levelei XII. Piusz pápához
Sok esetben XII. Piusz és a Kúria kísérletet tett a segítségnyújtásra. Más esetekben semmi sem történt.
Krisztológiák és konfliktusok – Második rész: Jon Sobrino
„…a megrágalmazott az igaz, a bukott a győztes, az elítélt az ártatlan, a megfeszített a feltámadott.”
Krisztológiák és konfliktusok – Első rész: Edward Schillebeeckx
„Meg akartak buktatni, de nem sikerült nekik. Nem ítéltek el.”
Árulás az édenkert ellen – A katolikus szexuális tanítás fő problémája
„…nem egészen érthető, hogy az ömagában véve »jó adomány« miért igényel további igazolást.”
Hatalom és hatalommegosztás a katolikus egyházban – a részesedés kultúrája I.
„Az evangéliumnak kell meghatároznia a személyközi kapcsolatokat és a szervezet struktúráit.”
Isten lelke – Hatások és nem kívánt mellékhatások
A sivatagi szentély felállításakor Isten Lelke helyettesíti az évekig tartó tanulást.
XVI. Benedek pápa több testben – Közelítés Joseph Ratzinger alakjához
Úgy érezte, hogy az egyház pusztulását éli át.
Az igazság „lehetséges várományosa” – Párbeszéd Istenről
Nem gondolom, hogy a modern természettudományok eredményei cáfolnák vagy egyenesen kizárnák Isten létezését.
Szinodalitás vagy abszolutizmus?
Ha messzebbre nézünk saját telekhatárunknál, csökkenhetnek a félelmeink.
Jézus halála és húsvét reménye – Gondolatok Isten hűségéről
„…nem adta fel méltóságát, hanem végleg rábízta magát arra az Istenre, akiről tanúságot tett.”
Bűn és bűnös struktúrák
A bűnös struktúrák vizsgálata kapcsán kitűnik: ma már a teológia sem lehet meg anélkül, hogy ne illessze kijelentéseit társadalomtudományi kontextusba.
Megjelent a Mérleg 2022-es (összevont) száma
Írásaink a jövőképes kereszténységről való gondolkodás kritikai figyelmével válogatnak a kortárs teológia és társadalomtudomány publikációiból.
Az elhallgatott (elhallgattatott?) szinódus – Egy európai eseményről
Magyarország szereplése a prágai összejövetelen elnémítja a távoli megfigyelőt.
Bűn és társadalom – Megjegyzések David Cloutier írásához
Laikusok és klerikusok Latin-Amerikában átvállalták annak a közösségnek a sok szenvedését és panaszát, amelynek napi gondjaiban is osztoznak. Teológiájuk ebből a tapasztalatból alakult ki.
Erőfeszítések és kudarcok – Búcsú XVI. Benedektől
Az egyházi légkört évtizedeken át az a törekvés határozta meg, hogy hatalmi gesztussal rekesszék be a vitákat. – Tobias Zimmermann SJ írása
„Relativizmus”, abszolút igazság, kutatási szabadság – A teológus pápa szellemi hagyatékából
Egy gondolkodó munkáját hosszú távon akkor értékelik igazán, ha kritikusan közelítenek hozzá, ezzel is jelezve, hogy komolyan veszik.
Az „F pszeudovallás” – Egy vallási patológia mintaesete
A keresztényeknek nem volna szabad hiányozniuk ott, ahol meg kell erősíteni a társadalom immunrendszerét a populizmussal, az álhírekkel és az összeesküvés-elméletekkel szemben.
A női papság kérdése – szimbolikus teológia vagy történeti reflexió?
A kereszténység őstörténete utáni történelemben számos példa van arra, hogy nők láttak el olyan szolgálatokat, hivatalokat és tisztségeket, amelyekhez ma felszentelés szükséges.
„A jánosi közösség” – Konfliktusok és vitás teológiai kérdések
„Az evangélium keletkezése idején a jánosi közösségek talán már elszakadtak a helyi zsinagógától. A vele adódó nézetkülönbségek, valamint a Jézusról és az Írások helyes értelmezéséről folyó vita azonban még eleven, és az evangélium visszatükrözi e diskurzusok egy részét.”
„Természetes hasonlóság”?
Tanulmánykötet a nők pappá szentelésének kérdéséről a katolikus egyházban – számos nézőpontból, számtalan tanulsággal.
A szubjektum, a hatalom és a rossz – Részt vehetnek-e a nők az egyház önmegvalósításában?
„Megváltoztak a dolgok. Időközben nyilvánvalóvá vált, hogy a nőktől megkövetelt alávetettségre és alárendelődésre nincs egyéb szó, mint hogy rossz.”
Újszövetség-értelmezés – nem a zsidóság ellenében, hanem kontextusában
Az egyházban sohasem merült fel kérdésként, hogy megtartsák-e az Ószövetséget a keresztény kánon első részeként. Ezzel eleve eldőlt, hogy az egyház kit tekint Istennek: a zsidó Bibliában, az Ószövetségben tanúsított Istent, Izrael Istenét, akinek úgy tetszett, hogy külön történelme legyen a zsidó néppel. – Klaus Wengst tanulmánya
Az egy halála a többiek halála
A halál sebet üt bennünk: ezt el kell fogadnunk, s túl az elfogadáson, újra kell élnünk és túl kell élnünk: megerősíteni létezõ kapcsolatainkat, újakat szőni, ismét megtalálni a test és a nyelv egyensúlyát. (Ghislain Lafont OSB)
Benedeki út?
Felfogása szerint a középkor utáni, nyugatiasodott kultúra támadás a középkori kereszténység ellen, amely minden keresztény számára mérce és aranykor kellene, hogy legyen. – Rod Dreher bestselleréről
Úton a történetileg megalapozott, tapintatos teológiai párbeszéd felé
„A múlttal való szembenézés felveti a kérdést: milyen eszközei vannak a vallásoknak arra, hogy szembeforduljanak az embertelenséggel?”
Eucharisztia, úrvacsora, ökumené – Együtt az Úr asztalánál
„az induló harmadik évezred egyik – csendességében – kiemelkedően fontos hittörténeti és teológiai eseménye”
Struktúra és lelkiség – szembeállítható-e az intézményi reform és a spirituális megújulás?
Közösség és vezetői tisztség, közös felelősség és a vezető felelőssége – nem vitás, hogy a katolikus egyházban mindkettő nélkülözhetetlen. De hogyan valósul meg a kettő – az Isten egész népét és a püspököt vagy püspöki testületet megillető felelősség – összjátéka? Tömören úgy is fogalmazhatnánk: vajon a közös felelősség és a vezetői felelősség azonos szinten helyezkedik-e el, …
„a felszabadító igazság szolgája szeretnék lenni”
Úgy gondoltuk, hogy egy filozófiai, teológiai és kulturális tallózó folyóiratot alapítva a zsinati teológia és más tudományok fejleményeit közvetítve, mindennemű politizálás, legfőképpen emigráns politizálás kerülésével, szellemi távlatokat nyithatunk a hazai magyar értelmiség előtt és előmozdíthatjuk az akkor még elég szűk marxista-leninista ideológia kényszerű zártságából való kiszabadulását.
Jézus a zsidóság és a kereszténység között – Krisztológia a keresztény–zsidó párbeszédben
a korai kereszténység is a zsidó vallás része. A zsidó vallástörténet nélkül érthetetlen és érthetetlen is marad a korai kereszténység kialakulása
A németországi Szinodális Út és világegyházi jelentősége
A németországi katolikus egyház Szinodális Útja az egyetemes egyház nagy jelentőségű eseménye. A hatalommal való visszaélés és a szexualizált erőszak botrányára adott válasz, amely figyelembe veszi és megvizsgálja a visszaélést elősegítő és lehetővé tevő mögöttes kulturális és strukturális tényezőket.
Hogyan manipulálja a Vatikánt az orosz ortodox egyház?
Valódi ökumenikus párbeszéd és az ortodoxiával való közösség nehezen képzelhető el anélkül, hogy Kirill, az Orosz Ortodox Egyház vezetője hihető jelét adná megtérésének.
A sokféleség gazdagsága
Jézus azt hirdette, hogy lélekben szegénynek lenni jó, mert így megszabadulhat az ember a bénító önzéstől, és azt is, hogy lesz egy jobb ország, amelyben nem lesznek megalázottak és megszomorítottak, és amelyben nem lesz kizsákmányolás és elidegenedés. Ki ne szeretne egy ilyen országban élni?
Jézus a zsidóság és a kereszténység között – Krisztológia a keresztény–zsidó párbeszédben
a korai kereszténység is a zsidó vallás része. A zsidó vallástörténet nélkül érthetetlen és érthetetlen is marad a korai kereszténység kialakulása
Szinodalitás: folyamat – stílus – struktúra
Ha a szinodalitást a stílus kérdésére szűkítenénk, akkor tényleges következmények nélkül spiritualizálnánk a fogalmat. A folyamatban tehát központi jelentősége van a döntések előkészítésének és meghozatalának, következésképpen a struktúráknak, a kötelező jogszabályoknak és a határozathozatal szabályozott eljárásainak.
„Istenem, miért hagytál el engem?“ – Spiritualitás és a szexuális bántalmazások kezelése
Ha az egyház néma marad az érintettek hangjával és tanúságával szemben, nemcsak még egyszer megsebezi azokat, akik különösen nagy gyötrelmet szenvedtek el az egyház képviselőitől, hanem lemond az önmegtisztulás lehetőségéről is bűnének elismerése által, és kizárja azokat, akik különösképpen is egybeforrtak Jézus sorsával.
Spirituális visszaélés a katolikus egyházban
Sajnos gyakori jelenség katolikus közösségekben, hogy fiatal tagok azzal szembesülnek: életüknek egyetlen értelmezési lehetősége létezik csak. Fel kell adniuk eddigi igényeiket,elképzeléseiket és minden racionális vagy emocionális ellenállás ellenére ennek az egyetlen lehetőségnek kell alávetniük magukat.
A hit és az igazságosság vértanúi
Romero érsekhez hasonlóan a két nő és a hat jezsuita is feltámadt a salvadori népben. Ott élnek a szegények szívében, akiknek emberi méltósága mellett papként, tudósként, keresztényként elkötelezték magukat.
Anton Zeilinger Nobel-díja kapcsán
„Munkacsoportjával Anton Zeilingernek nemrégiben egy hatvan szénatomból
álló, futball-labdához hasonló molekulát sikerült csatolt (szuperpozíciós, kevert) állapotba hoznia.” (Mérleg 2001/4)
Nyílt levél Ferenc pápának egy fontos kérdésről
Attól tartok tehát, hogy ma már nincs szükség hitelvekre szakosodott dikasztériumra, különösen ha meggondoljuk, hogy a Szentszéknek vannak olyan nyílt szellemiségű intézményei, amelyek nem határoznak meg semmit végső érvénnyel, hanem a hasznos igazságot kutatják.
„Családi értékek” az evangéliumi hagyományban
„Globális teológiai kontextusban foglalkozni kell a családdal kapcsolatos különböző bibliai nézetekkel, és a közösségi struktúrák különböző mintázataival, és nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a kihívást, amit Jézus működésében a hagyományos értékek radikális megkérdőjelezése jelent.”
„Töröljük el a pártoskodó neveket, s hívjuk magunkat keresztényeknek” – Luther Mártonnal való találkozásunk ökumenikus távlatai
„Ami Luthert és a reformáció 500 évvel ezelőtti indulását illeti: nem az a teendő, hogy elmeséljünk egy másik történetet, hanem az, hogy ezt a történetet másképpen meséljük el, ti. olyan történetként, amely többé már nem elválaszt, hanem összefűz bennünket.”
A németországi keresztény egyházak vezetőinek közös felhívása az európai parlamenti választásokon való részvételre
„Erős és egységes Európai Unióra van szükségünk.”
Laikusok és klerikusok? – A női diakonátus apropóján
„Ő a vendéglátó, és az is marad, ha láthatatlan módon is.”
Lélek vagy értelem? Szolgálat vagy hatalom? Egység vagy sokféleség? – A teológia szerepe a szinodális folyamatban
„A Szentlélekre való hivatkozás sokszor nem egyéb, mint a hatalmi viszonyok vagy személyes érdekek leplezése.”
A Vatikán az emberi méltóságról – első reakciók
„Tartalmi szempontból továbbra is a változatlan múltbeli kijelentések mérvadóak.”
A kezdet: „Isten feltámasztotta a holtak közül”
„Vacsora közben vendégük magától értetődően átveszi a házigazda szerepét.”
Kant 300 – 30 esszé
„…a figyelmes szemlélő számos dicséretes példáját láthatja a protestáns katolikusnak, de még ennél is több esetével találkozik a katolikusnál is katolikusabb protestánsnak.”
Semper reformanda – Jogállamiság és egyházreform
„Néha kimondottan hasznos, ha nem pontifikátusokban, hanem évszázadokban gondolkodunk.”
„…mentsd meg indián barátomat, a Ducét!” – Else Lasker-Schüler levele XII. Piuszhoz
„…semmire sem emlékezett élesebben, mint az ünnepélyesen lépdelő nunciusra…”
Pro memoria – Schönborn bíboros az azonos nemű párok megáldásáról
„…a válaszom viszonylag egyszerű…”
Áldatlan párkapcsolatok, római enyhülés, fagyos reakció – A „Fiducia supplicans” magyarországi fogadtatása
A dokumentum kiélezi a változatlannak tekintett tanítás ellentétét a részint felszabadító, részint zavarba ejtő pápai spontaneitással.
Emberré lenni, embernek maradni – Karácsony válságos időben
Jézus születésének körülményei évről évre az emberi létezés legsötétebb zugaiba vezetik tekintetünket.
Schillebeeckx-impulzusok – Kézikönyv és szöveggyűjtemény
„Az emberiesség meghatározását Istenben és nem az emberben találja meg.”
„Az egyház nem demokrácia” – Egy mondat a mérlegen
„Az a kijelentés, hogy az egyház nem demokrácia, triviális és banális. Jó hírnevünk érdekében búcsút kell vennünk tőle.”
Katolikus rendszerváltás? – A szinodális reform néhány dilemmája
„…Ferenc belátta a továbblépés szükségességét.”
„Kérjetek békét Jeruzsálemnek” (122. zsoltár)
Nem létezne kereszténység, ha nem volnánk hozzákötve Izraelhez, ha nem lennénk kezdettől fogva összekapcsolva az első szövetség zsidó népével.
A Németországi Katolikus Egyház Szinodális Útjának teológiai alapjai – Iránymutató dokumentum
Ahol Isten „emberbarátsága” (Tit 3,4) az emberek életében megnyilvánul, ott eleven a hagyomány.
Egység és sokféleség– Szentföldi jegyzetek
„Olyan múltra tekinthetnek vissza, amely Jézusig vezet, őrzik a régi emlékhelyeket, és büszkék jóléti tevékenységükre, az iskoláikra, kórházaikra és szociális intézményeikre.”
Az ukrajnai háború: kihívás a vallási közösségek számára – Ortodoxia, katolicizmus és a béketeremtés kilátásai (1)
„Oroszország erkölcsi felsőbbrendűsége mítosz.”
Krisztológiák és konfliktusok – Harmadik rész: Jacques Dupuis
„…az egyházatyák és a középkori egyház irodalmában is talál utalásokat a kereszténységen kívüli vallások pozitív értelmezésére.”
Mi épül a piramis helyén? – A magyarországi pápalátogatás hátteréről III.
„…tekintélyét nem csorbítja, hanem növeli, hogy megnyilvánulásai sok tekintetben esendőek és egyenetlenek”
A szembenézés alkalma – A magyarországi pápalátogatás hátteréről II.
„A reprezentáció külsőségei elfedték a csökkenő létszámú katolikus közösség válságtüneteit.”
In memoriam Henri Boulad SJ (1931–2023)
„A ma és a holnap problémáit nem a múltra támaszkodva, a múlt töredékeit összegyűjtögetve fogjuk megoldani.”
„Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” – Emlékezés és rituális újragondolás az eucharisztikus ünneplés alapvető szövegeiben
…az emberek közötti és az Istennel való közösség jele és megvalósítója.
Századokon át még együtt – Kereszténység és zsidóság az ókorban
A törésvonal a zsidó Tóra különböző mértékben szigorú értelmezései között húzódott.
A Vatikán és az ukrajnai béke – A magyarországi pápalátogatás hátteréről I.
„Nem látunk hasonlóan intenzív párbeszédet az ukrán ortodox egyház képviselőivel.”
Jelenések könyve – patmoszi prófécia
Ragyog, mint a Nap, kérlelhetetlen a világosság és a sötétség szétválasztásában.
Szinodális egyház és megújuló pápaság?
„A Szentlélek jónak látta, és vele együtt mi is úgy láttuk jónak.”
A pápa és a lelkek megkülönböztetése – A Ferenc-módszer
A konzervatívok szemében felforgató, a progresszívek szemében túlságosan hagyományőrző.
Az eucharisztia új teológiája – tizenegy tételben
Az áldozat az emberré válás médiuma, mivel lehetővé teszi az elismerés, a méltányolás gesztusát – nemcsak Isten irányában, aki van és aki beszél, hanem önmagunk és a többi ember vonatkozásában is.
A szenvedés narratív megközelítése – E. Stump: Sötétben bolyongva
A főszereplők történetei tapasztalati tereket nyitnak meg, ahol az olvasó tekintete átalakul.
Elhunyt Lukács László SchP
A neves piarista tanár, tudós teológus – hosszú ideig a Vigilia című folyóirat főszerkesztője – évtizedeken át kísérte figyelemmel a Mérleg munkáját. Requiescat in pace.
„Meghívás mindenkinek” – A kontinentális tanácskozás elé
Az ortodoxia intellektuálisan vonzó lehet ugyan, de ortopraxis nélkül hatástalan, ortopátia nélkül pedig hideg, érzéketlen és felszínes.
Szelektív történetteológia – Joseph Ratzinger és a történelem
Ratzinger teológiai reflexiójának sajátos karaktere nélkül érthetetlen volna az egyház kulturális tájékozódása és tanítóhivatali útmutatása az utóbbi negyven évben. – Riccardo Saccenti tanulmánya
Feszültség a teológusok és az egyházi tanítóhivatal között
Az a teológia, amely szeretne megmaradni a nagy zsidó-keresztény hagyományon belül, nem tehet úgy, mintha az utóbbi két évszázadban mi sem történt volna. – Edward Schillebeeckx változatlanul időszerű írása 1980-ból.
XVI. Benedek pápa/Joseph Ratzinger teológiai öröksége – töredékek
A kulturális vagy spirituális tájékozódás újabb és újabb irányváltásai azt eredményezhetik, hogy a jövőben Jézus személyének korábban elhanyagolt aspektusai kerülnek majd előtérbe. – Hozzászólások „A Názáreti Jézus” című trilógiához
† Zsók Otto (1957–2022)
„Nem a könnyek és nem a megrendülés adnak súlyt ennek az eseménynek, hanem a megdönthetetlen bizonyosság, amely a megrendülés mögött rejtőzik.” (Zsók Otto)
Spiritualitás és gazdaság
Zsolnai László – Kovács Gábor – Ócsai András: Gazdaság és vallás. A gazdasági spiritualitás innovatív modelljei, Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságetikai Központ, 2022, 243 o.
Jézus Krisztust képviselni
Az, hogy Jézus Krisztus szentségi képviselete csak a férfiakat illeti meg, a papi tisztségről és a szentségek teológiájáról való gondolkodás megújulásának előterében – e megújulás a II. vatikáni zsinathoz és a zsinat utáni jelentős dogmatikai és pasztorálteológiai kezdeményezésekhez kapcsolódik –, ma már nem elfogadható.
Mi a klerikalizmus?
A klerikalizmus szabályai a katolikus alsópapság soraiban kétségkívül sokat veszítettek kontúrjaikból, de annál makacsabbul rögzültek a hierarchia felsőbb szintjein. – Hermann Häring átfogó tanulmánya
A szeretet erősebb, mint a halál
Theresa Denger: „Die Liebe ist stärker als der Tod“. Jon Sobrinos Theologie des Martyriums und ihre Konsequenzen für die Soteriologie [„A szeretet erősebb, mint a halál”. Jon Sobrino vértanúság-teológiája és annak szoteriológiai következményei], Mainz, Grünewald, 2019, 499 o., 55,00 €.
„A konstantini kor vége” – Egy zsinati álom fél évszázaddal később
A konstantini kor egyfajta »keresztény világ« csodálatos vívmányát adta nekünk. De a keresztény világ nem az egyház: ez a megkülönböztetés bizonyára nehezen alkalmazható doktrinális és intézményi területen, mégis sürgősen meg kell tenni egy olyan világban, amelynek emberi dimenziói minden oldalról túlmutatnak a Nyugat határain, és amelynek történelme határozottan kivezet bennünket a konstantini kereszténységből. – Mauro Pesce tanulmánya
Jézus feltámadásáról és a holtak feltámasztásáról
Jézus Istenből, Isten radikálisan felfogott élettelisége felől magyarázza az életet. És a feltámadást nem apokaliptikus módon fogja fel: a feltámadásba vetett reménye teljes egészében abba az összefüggésbe illeszkedik, amelyet őseredeti tapasztalata és üzenete hív létre, és amelyben az élőként jelenvaló Isten már most arra törekszik, hogy jóságával, amely mindenkihez elér, áthassa az emberek életét (miként a kovász a lisztet, a só az ételt, a fény a sötétséget), s hogy vétkükben és halálukban se hagyja elveszni, hanem óvja és megtartsa őket. – Hans Kessler tanulmánya
Mi következik a Szinodális Út után?
A németországi Szinodális Út nem a katolikus egyház megosztásán fáradozik, hanem az egyházszakadás megakadályozására törekszik. Ha kudarcot vall, olyan kultúrharcok eszkalálódása következhet be a katolicizmus berkeiben, amilyenek már most megosztják a protestáns Egyesült Államokat vagy az ortodox kereszténységet.
Az egyház eucharisztikus praxisa és a pap szerepe
„Jól emlékszem Martini bíboros mondatára: Nem azoktól félek, akik nem hisznek, hanem azoktól, akik nem gondolkodnak.” – In memoriam Ghislain Lafont OSB (1928–2021)
Emmausz – az első eucharisztikus lakoma
Az első keresztény gyülekezetekben a szent étkezés közös evést és ivást jelentett. Ez csupán az Újszövetség utáni időkben szakadt el mindinkább a hétköznapi evéstől és ivástól.
Útnak indulás, elbizonytalanodás, remények – hatvan éve kezdődött a II. Vatikáni Zsinat
A szekértáborból, amelyben Róma egyháza a francia forradalom óta elbarikádozta magát, és amelyből elítélő szózatokat küldött a külvilág felé, a zsinati atyák többezer oldalnyi dokumentumon, tervezeten és módosító javaslaton keresztül találtak vissza az emberekhez és érkeztek el a modern kor kérdéseihez.
In memoriam Szabó Ferenc SJ (1931–2022)
„A Végtelen vágya mozgatja a véges szellemet. A szellem transzcendenciája, minden végesen túlhaladó dinamizmusa azt az alapvető nyugtalanságot fejezi ki, amely nélkül nem lenne ember az ember.”
Jézus halálának értelmezései
…megpróbáljuk a lehető legtömörebben összefoglalni az évszázadok során hozzánk eljutott hagyományt. Igyekszünk a legjobbat megőrizni annak érdekében, hogy a mai emberek egészen más értelmezési horizont mellett is újra meghallják a kereszt és a megváltás eredeti üzenetét.
Megharcolt szabadság, vitatott igazság, megélt emberség – Hans Küng (1928–2021)
2021. április 6-án meghalt a tübingeni egyetem világszerte ismert professzora, a svájci származású és állampolgárságú Hans Küng. Munkásságát sokan és sokféleképpen értékelték. Egyesek a „jövő katolikusának” tartották, mások csak az egyházi, főként a pápai intézményrendszer kritikusát, megint mások a világvallások közti megbékélés megteremtésének fáradhatatlan munkását, harcosát látták benne.
Személyében a 20. század egyik legjelentősebb katolikus teológusa távozott közülünk. Balogh Vilmos Szilárd tanulmánya a magyar teológia szövegkörnyezetében páratlan kezdeményezés: Küng teljes pályaképének áttekintésére vállalkozik.
Megjelent a Mérleg 2021-es kötete
Hans Küng küzdelmeinek lényeges szerepe volt abban, hogy napjainkra a vatikáni tekintélyelvűséget már komoly eséllyel ellenpontozza a Ferenc pápa által is szorgalmazott szinódusi megújulás.
Szüksége van-e a kereszténységnek papokra? – Az újszövetségi szövegek tanúsága
a valódi áldozat az emberek felé forduló, Istennel szemben tiszteletteljes élet. És erre az áldozatra minden egyes ember képes
Szinodalitás és hatalmi szó – Egy névtelen dokumentum néhány tanulsága
Vajon véget is ért a reformfolyamat, mielőtt igazán elkezdődött volna?
Mit köszönhet egymásnak a Luther-biblia és a katolikus egyház?
„1966-ban szűnt meg a katolikus egyházban a tiltott könyvek indexe – ez többek közt az összes evangélikus bibliafordítást is tartalmazta.”
Új zsidó–keresztény bibliai szótár
…keresztények és zsidók egymást megértve, a közös elköteleződést tudatosítva tájékozódjanak saját vallásuk hitbeli és kulturális közegében, s ez a tájékozódás egyaránt ösztönözzön a történelmi múlttal való szembenézésre és a jelenkor kulturális összefüggéseinek megismerésére.
A felszabadítás-teológia fél évszázada – Gustavo Gutiérrez
Jézus a szegényeket boldognak nevezi, mert Isten uralmának eljövetele véget vet szegénységüknek, és megalapozza a testvéri világot. A lukácsi szöveg a prófétai hagyományon alapul. A szegénység rossz, és mint ilyen, összeegyeztethetetlen Isten uralmával, a történelembe teljesen betörő és az emberi létet a maga teljességében felölelő országgal.
Hisztéria a latin mise körül
Ha „liturgikus egy százaléknak” neveznénk őket, erősen eltúloznánk létszámukat. De nem a hatókörüket. A tradicionális latin mise népszerűsége szinte tökéletesen leképezi a Ferenc pápával szembeni ellenzéket: olyan ellenzékről van szó, amelyet egy konzervatív politikai program, sok pénz és közös platform tart életben az iparosodott nyugati országokban.
A hamis hírtől a „fake news“-ig
„Igazság vagy hamisság igazi tétje az, hogy szabadok lehetünk-e vagy szolgaságban szenvedünk. Az a hír, amelyik az előbbihez segít hozzá, jó hír, terjesztésre méltó. Esélyt ad annak megsejtésére, hogy milyen az ország, amelyben a farkas a báránnyal lakik, és a párduc a gödölyével heverészik, és nem ártanak, és nem pusztítanak sehol a szent hegyen.”
BARÁTI EMLÉKEZÉS BOÓR JÁNOSRA (1932–2020)
A II. vatikáni zsinat befejezése után született Mérleg a zsinati szellemet, a kiegyensúlyozott korszerűsödést terjesztette külföldi (jórészt jezsuita) folyóiratok cikkeinek fordításával, könyvszemléivel, a főszerkesztő Boór János bölcs vezetésével. János müncheni tanári tevékenysége mellett éles szemmel figyelte az új eszmeáramlatokat, a világegyház eseményeit és az európai forrongást. – 2020. június 8-án elhunyt Boór János, a Mérleg alapító főszerkesztője.
A kereszténység instrumentalizálása ellen
„Az új jobboldali mozgalmakkal való áldatlan szövetségek – ez már bizonyossággal állítható – a kereszténység hitelességét évtizedekre képesek lerombolni Európában.”
A történeti-kritikai exegézis struktúraalkotó szerepe a rendszeres teológiában
„A rendszeres teológia oktatásával és kutatásával eltöltött mintegy négy évtized során arra a meggyőződésre jutottam, hogy tudományágam megfelelő működésében megkerülhetetlen, sőt struktúraalkotó szerepe van a Biblia történeti-kritikai exegézisének. Tanulmányomban ezt az állítást szeretném alátámasztani.”
Várakozások és csalódások – új könyv Ferenc pápáról
„A tettek kereszténységét éli, a reflexiót a teológusokra hagyja.”
Laikusok és klerikusok? – A női diakonátus apropóján
„Ő a vendéglátó, és az is marad, ha láthatatlan módon is.”
A nacionalizmus vallási dimenziója
„A zsidó-keresztény Biblia legfontosabb szövegeiben olyan istenkép jelenik meg, amely radikálisan szemben áll a partikuláris, nacionalista népistenről alkotott elképzelésekkel.”
Lélek vagy értelem? Szolgálat vagy hatalom? Egység vagy sokféleség? – A teológia szerepe a szinodális folyamatban
„A Szentlélekre való hivatkozás sokszor nem egyéb, mint a hatalmi viszonyok vagy személyes érdekek leplezése.”
Kijózanodás és reménység között – A katolikus egyház Szinodális Útja Németországban
„A reformok kudarca elmélyíti a hit és az élet között tátongó szakadékot.”
A Vatikán az emberi méltóságról – első reakciók
„Tartalmi szempontból továbbra is a változatlan múltbeli kijelentések mérvadóak.”
In memoriam Karl Rahner (1904–1984)
„…az embert eleve Isten felé irányuló, abszolút transzcendens lényként határozza meg.”
A kezdet: „Isten feltámasztotta a holtak közül”
„Vacsora közben vendégük magától értetődően átveszi a házigazda szerepét.”
Ki, ha nem mi? – Egy határozott körvonalú ökumenikus teológia felé
„A saját identitás mindig konstruált identitás, ezért változékony is.”
Kant 300 – 30 esszé
„…a figyelmes szemlélő számos dicséretes példáját láthatja a protestáns katolikusnak, de még ennél is több esetével találkozik a katolikusnál is katolikusabb protestánsnak.”
Nemek hierarchiája? – Visszaélés egy balthasari próféciával
„A könnyek karizmája férfiak esetében is csodákra képes.”
Semper reformanda – Jogállamiság és egyházreform
„Néha kimondottan hasznos, ha nem pontifikátusokban, hanem évszázadokban gondolkodunk.”
Jézus zsidó identitása a katolikus egyház korfordulóján
„A zsidóság nem csupán néprajzi háttér az Újszövetségben.”
„…mentsd meg indián barátomat, a Ducét!” – Else Lasker-Schüler levele XII. Piuszhoz
„…semmire sem emlékezett élesebben, mint az ünnepélyesen lépdelő nunciusra…”
Csak szeretet – Egy új keresztény szexuális etika vázlata
„Senkinek sincs joga ahhoz, hogy más nemi identitását megítélje.”
Pro memoria – Schönborn bíboros az azonos nemű párok megáldásáról
„…a válaszom viszonylag egyszerű…”
Az áldásdokumentum teológiai sajtóvisszhangjából
„Nincs okunk rá, hogy ezt a dokumentumot végpontnak tekintsük abban a fejlődésben, amely létrehívta.”
Áldatlan párkapcsolatok, római enyhülés, fagyos reakció – A „Fiducia supplicans” magyarországi fogadtatása
A dokumentum kiélezi a változatlannak tekintett tanítás ellentétét a részint felszabadító, részint zavarba ejtő pápai spontaneitással.
Nem minden kerek – Vélemények a világszinódusról, félidőben
Nem lehet az egyházon kívül megkövetelni az emberi jogokat, miközben befelé azokat korlátozó, rendkívüli vallási jogokra hivatkozunk.
Emberré lenni, embernek maradni – Karácsony válságos időben
Jézus születésének körülményei évről évre az emberi létezés legsötétebb zugaiba vezetik tekintetünket.
„Ragyogó példa” – Szinodalitás és demokrácia
A katolikus egyháznak szembe kell néznie a kérdéssel: a történelem melyik oldalán akar állni?
Schillebeeckx-impulzusok – Kézikönyv és szöveggyűjtemény
„Az emberiesség meghatározását Istenben és nem az emberben találja meg.”
Vatikáni dokumentumok XII. Piusz idején – Konferencia a Pápai Gergely Egyetemen
„A történelem és a teológia egyaránt döntő fontosságú a múlt megértése és jövőre tekintő értelmezése szempontjából.”
„Az egyház nem demokrácia” – Egy mondat a mérlegen
„Az a kijelentés, hogy az egyház nem demokrácia, triviális és banális. Jó hírnevünk érdekében búcsút kell vennünk tőle.”
Pápák és diktátorok, holokauszt és háború (2) – XII. Piusz, Mussolini és Hitler
„Mély benyomást tett rám tájékozottságával és elemző intelligenciájával, de nem mutatta azt a jellembeli erőt, amelyet korábban tulajdonítottam neki.”
Katolikus rendszerváltás? – A szinodális reform néhány dilemmája
„…Ferenc belátta a továbblépés szükségességét.”
„Kérjetek békét Jeruzsálemnek” (122. zsoltár)
Nem létezne kereszténység, ha nem volnánk hozzákötve Izraelhez, ha nem lennénk kezdettől fogva összekapcsolva az első szövetség zsidó népével.
Pápák és diktátorok, holokauszt és háború (1) – XI. Piusz és Mussolini
„XI. Piusz nem akart gyenge pápának látszani. Minden gesztusával hivatalának méltóságát kívánta hangsúlyozni. Ezért egyházi berkekben sokakat meglepett, amikor Mussolini támogatása mellett döntött.”
A Németországi Katolikus Egyház Szinodális Útjának teológiai alapjai – Iránymutató dokumentum
Ahol Isten „emberbarátsága” (Tit 3,4) az emberek életében megnyilvánul, ott eleven a hagyomány.
Az ukrajnai háború: kihívás a vallási közösségek számára – Ortodoxia, katolicizmus és a béketeremtés kilátásai (3)
„Az ukrán egyházaknak tanulniuk kell az államhoz és a politikai érdekekhez túlságosan kötődő Orosz Ortodox Egyház hibáiból.”
Egység és sokféleség– Szentföldi jegyzetek
„Olyan múltra tekinthetnek vissza, amely Jézusig vezet, őrzik a régi emlékhelyeket, és büszkék jóléti tevékenységükre, az iskoláikra, kórházaikra és szociális intézményeikre.”
Az ukrajnai háború: kihívás a vallási közösségek számára – Ortodoxia, katolicizmus és a béketeremtés kilátásai (2)
„…érdemes megvizsgálni, hogyan bánt Franciaország és a katolikus egyház a második világháborúban a klérusnak azzal a részével, amely együttműködött a nácikkal és a Pétain marsall vezette kollaboráns Vichy-rezsimmel”.
Az ukrajnai háború: kihívás a vallási közösségek számára – Ortodoxia, katolicizmus és a béketeremtés kilátásai (1)
„Oroszország erkölcsi felsőbbrendűsége mítosz.”
„Szentatya, mentsen meg minket!” – Üldözött zsidók könyörgő levelei XII. Piusz pápához
Sok esetben XII. Piusz és a Kúria kísérletet tett a segítségnyújtásra. Más esetekben semmi sem történt.
Krisztológiák és konfliktusok – Harmadik rész: Jacques Dupuis
„…az egyházatyák és a középkori egyház irodalmában is talál utalásokat a kereszténységen kívüli vallások pozitív értelmezésére.”
Krisztológiák és konfliktusok – Második rész: Jon Sobrino
„…a megrágalmazott az igaz, a bukott a győztes, az elítélt az ártatlan, a megfeszített a feltámadott.”
Mi épül a piramis helyén? – A magyarországi pápalátogatás hátteréről III.
„…tekintélyét nem csorbítja, hanem növeli, hogy megnyilvánulásai sok tekintetben esendőek és egyenetlenek”
Krisztológiák és konfliktusok – Első rész: Edward Schillebeeckx
„Meg akartak buktatni, de nem sikerült nekik. Nem ítéltek el.”
A szembenézés alkalma – A magyarországi pápalátogatás hátteréről II.
„A reprezentáció külsőségei elfedték a csökkenő létszámú katolikus közösség válságtüneteit.”
Árulás az édenkert ellen – A katolikus szexuális tanítás fő problémája
„…nem egészen érthető, hogy az ömagában véve »jó adomány« miért igényel további igazolást.”
In memoriam Henri Boulad SJ (1931–2023)
„A ma és a holnap problémáit nem a múltra támaszkodva, a múlt töredékeit összegyűjtögetve fogjuk megoldani.”
Hatalom és hatalommegosztás a katolikus egyházban – a részesedés kultúrája I.
„Az evangéliumnak kell meghatároznia a személyközi kapcsolatokat és a szervezet struktúráit.”
„Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” – Emlékezés és rituális újragondolás az eucharisztikus ünneplés alapvető szövegeiben
…az emberek közötti és az Istennel való közösség jele és megvalósítója.
Isten lelke – Hatások és nem kívánt mellékhatások
A sivatagi szentély felállításakor Isten Lelke helyettesíti az évekig tartó tanulást.
Századokon át még együtt – Kereszténység és zsidóság az ókorban
A törésvonal a zsidó Tóra különböző mértékben szigorú értelmezései között húzódott.
A Vatikán és az ukrajnai béke – A magyarországi pápalátogatás hátteréről I.
„Nem látunk hasonlóan intenzív párbeszédet az ukrán ortodox egyház képviselőivel.”
XVI. Benedek pápa több testben – Közelítés Joseph Ratzinger alakjához
Úgy érezte, hogy az egyház pusztulását éli át.
Jelenések könyve – patmoszi prófécia
Ragyog, mint a Nap, kérlelhetetlen a világosság és a sötétség szétválasztásában.
Az igazság „lehetséges várományosa” – Párbeszéd Istenről
Nem gondolom, hogy a modern természettudományok eredményei cáfolnák vagy egyenesen kizárnák Isten létezését.
Szinodális egyház és megújuló pápaság?
„A Szentlélek jónak látta, és vele együtt mi is úgy láttuk jónak.”
Szinodalitás vagy abszolutizmus?
Ha messzebbre nézünk saját telekhatárunknál, csökkenhetnek a félelmeink.
A pápa és a lelkek megkülönböztetése – A Ferenc-módszer
A konzervatívok szemében felforgató, a progresszívek szemében túlságosan hagyományőrző.
Jézus halála és húsvét reménye – Gondolatok Isten hűségéről
„…nem adta fel méltóságát, hanem végleg rábízta magát arra az Istenre, akiről tanúságot tett.”
Az eucharisztia új teológiája – tizenegy tételben
Az áldozat az emberré válás médiuma, mivel lehetővé teszi az elismerés, a méltányolás gesztusát – nemcsak Isten irányában, aki van és aki beszél, hanem önmagunk és a többi ember vonatkozásában is.
Bűn és bűnös struktúrák
A bűnös struktúrák vizsgálata kapcsán kitűnik: ma már a teológia sem lehet meg anélkül, hogy ne illessze kijelentéseit társadalomtudományi kontextusba.
A szenvedés narratív megközelítése – E. Stump: Sötétben bolyongva
A főszereplők történetei tapasztalati tereket nyitnak meg, ahol az olvasó tekintete átalakul.
Megjelent a Mérleg 2022-es (összevont) száma
Írásaink a jövőképes kereszténységről való gondolkodás kritikai figyelmével válogatnak a kortárs teológia és társadalomtudomány publikációiból.
Elhunyt Lukács László SchP
A neves piarista tanár, tudós teológus – hosszú ideig a Vigilia című folyóirat főszerkesztője – évtizedeken át kísérte figyelemmel a Mérleg munkáját. Requiescat in pace.
Az elhallgatott (elhallgattatott?) szinódus – Egy európai eseményről
Magyarország szereplése a prágai összejövetelen elnémítja a távoli megfigyelőt.
„Meghívás mindenkinek” – A kontinentális tanácskozás elé
Az ortodoxia intellektuálisan vonzó lehet ugyan, de ortopraxis nélkül hatástalan, ortopátia nélkül pedig hideg, érzéketlen és felszínes.
Bűn és társadalom – Megjegyzések David Cloutier írásához
Laikusok és klerikusok Latin-Amerikában átvállalták annak a közösségnek a sok szenvedését és panaszát, amelynek napi gondjaiban is osztoznak. Teológiájuk ebből a tapasztalatból alakult ki.
Szelektív történetteológia – Joseph Ratzinger és a történelem
Ratzinger teológiai reflexiójának sajátos karaktere nélkül érthetetlen volna az egyház kulturális tájékozódása és tanítóhivatali útmutatása az utóbbi negyven évben. – Riccardo Saccenti tanulmánya
Erőfeszítések és kudarcok – Búcsú XVI. Benedektől
Az egyházi légkört évtizedeken át az a törekvés határozta meg, hogy hatalmi gesztussal rekesszék be a vitákat. – Tobias Zimmermann SJ írása
Feszültség a teológusok és az egyházi tanítóhivatal között
Az a teológia, amely szeretne megmaradni a nagy zsidó-keresztény hagyományon belül, nem tehet úgy, mintha az utóbbi két évszázadban mi sem történt volna. – Edward Schillebeeckx változatlanul időszerű írása 1980-ból.
„Relativizmus”, abszolút igazság, kutatási szabadság – A teológus pápa szellemi hagyatékából
Egy gondolkodó munkáját hosszú távon akkor értékelik igazán, ha kritikusan közelítenek hozzá, ezzel is jelezve, hogy komolyan veszik.
XVI. Benedek pápa/Joseph Ratzinger teológiai öröksége – töredékek
A kulturális vagy spirituális tájékozódás újabb és újabb irányváltásai azt eredményezhetik, hogy a jövőben Jézus személyének korábban elhanyagolt aspektusai kerülnek majd előtérbe. – Hozzászólások „A Názáreti Jézus” című trilógiához
Az „F pszeudovallás” – Egy vallási patológia mintaesete
A keresztényeknek nem volna szabad hiányozniuk ott, ahol meg kell erősíteni a társadalom immunrendszerét a populizmussal, az álhírekkel és az összeesküvés-elméletekkel szemben.
† Zsók Otto (1957–2022)
„Nem a könnyek és nem a megrendülés adnak súlyt ennek az eseménynek, hanem a megdönthetetlen bizonyosság, amely a megrendülés mögött rejtőzik.” (Zsók Otto)
A női papság kérdése – szimbolikus teológia vagy történeti reflexió?
A kereszténység őstörténete utáni történelemben számos példa van arra, hogy nők láttak el olyan szolgálatokat, hivatalokat és tisztségeket, amelyekhez ma felszentelés szükséges.
Spiritualitás és gazdaság
Zsolnai László – Kovács Gábor – Ócsai András: Gazdaság és vallás. A gazdasági spiritualitás innovatív modelljei, Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságetikai Központ, 2022, 243 o.
„A jánosi közösség” – Konfliktusok és vitás teológiai kérdések
„Az evangélium keletkezése idején a jánosi közösségek talán már elszakadtak a helyi zsinagógától. A vele adódó nézetkülönbségek, valamint a Jézusról és az Írások helyes értelmezéséről folyó vita azonban még eleven, és az evangélium visszatükrözi e diskurzusok egy részét.”
Jézus Krisztust képviselni
Az, hogy Jézus Krisztus szentségi képviselete csak a férfiakat illeti meg, a papi tisztségről és a szentségek teológiájáról való gondolkodás megújulásának előterében – e megújulás a II. vatikáni zsinathoz és a zsinat utáni jelentős dogmatikai és pasztorálteológiai kezdeményezésekhez kapcsolódik –, ma már nem elfogadható.
„Természetes hasonlóság”?
Tanulmánykötet a nők pappá szentelésének kérdéséről a katolikus egyházban – számos nézőpontból, számtalan tanulsággal.
Mi a klerikalizmus?
A klerikalizmus szabályai a katolikus alsópapság soraiban kétségkívül sokat veszítettek kontúrjaikból, de annál makacsabbul rögzültek a hierarchia felsőbb szintjein. – Hermann Häring átfogó tanulmánya
A szubjektum, a hatalom és a rossz – Részt vehetnek-e a nők az egyház önmegvalósításában?
„Megváltoztak a dolgok. Időközben nyilvánvalóvá vált, hogy a nőktől megkövetelt alávetettségre és alárendelődésre nincs egyéb szó, mint hogy rossz.”
A szeretet erősebb, mint a halál
Theresa Denger: „Die Liebe ist stärker als der Tod“. Jon Sobrinos Theologie des Martyriums und ihre Konsequenzen für die Soteriologie [„A szeretet erősebb, mint a halál”. Jon Sobrino vértanúság-teológiája és annak szoteriológiai következményei], Mainz, Grünewald, 2019, 499 o., 55,00 €.
Újszövetség-értelmezés – nem a zsidóság ellenében, hanem kontextusában
Az egyházban sohasem merült fel kérdésként, hogy megtartsák-e az Ószövetséget a keresztény kánon első részeként. Ezzel eleve eldőlt, hogy az egyház kit tekint Istennek: a zsidó Bibliában, az Ószövetségben tanúsított Istent, Izrael Istenét, akinek úgy tetszett, hogy külön történelme legyen a zsidó néppel. – Klaus Wengst tanulmánya
„A konstantini kor vége” – Egy zsinati álom fél évszázaddal később
A konstantini kor egyfajta »keresztény világ« csodálatos vívmányát adta nekünk. De a keresztény világ nem az egyház: ez a megkülönböztetés bizonyára nehezen alkalmazható doktrinális és intézményi területen, mégis sürgősen meg kell tenni egy olyan világban, amelynek emberi dimenziói minden oldalról túlmutatnak a Nyugat határain, és amelynek történelme határozottan kivezet bennünket a konstantini kereszténységből. – Mauro Pesce tanulmánya
Az egy halála a többiek halála
A halál sebet üt bennünk: ezt el kell fogadnunk, s túl az elfogadáson, újra kell élnünk és túl kell élnünk: megerősíteni létezõ kapcsolatainkat, újakat szőni, ismét megtalálni a test és a nyelv egyensúlyát. (Ghislain Lafont OSB)
Jézus feltámadásáról és a holtak feltámasztásáról
Jézus Istenből, Isten radikálisan felfogott élettelisége felől magyarázza az életet. És a feltámadást nem apokaliptikus módon fogja fel: a feltámadásba vetett reménye teljes egészében abba az összefüggésbe illeszkedik, amelyet őseredeti tapasztalata és üzenete hív létre, és amelyben az élőként jelenvaló Isten már most arra törekszik, hogy jóságával, amely mindenkihez elér, áthassa az emberek életét (miként a kovász a lisztet, a só az ételt, a fény a sötétséget), s hogy vétkükben és halálukban se hagyja elveszni, hanem óvja és megtartsa őket. – Hans Kessler tanulmánya
Benedeki út?
Felfogása szerint a középkor utáni, nyugatiasodott kultúra támadás a középkori kereszténység ellen, amely minden keresztény számára mérce és aranykor kellene, hogy legyen. – Rod Dreher bestselleréről
Mi következik a Szinodális Út után?
A németországi Szinodális Út nem a katolikus egyház megosztásán fáradozik, hanem az egyházszakadás megakadályozására törekszik. Ha kudarcot vall, olyan kultúrharcok eszkalálódása következhet be a katolicizmus berkeiben, amilyenek már most megosztják a protestáns Egyesült Államokat vagy az ortodox kereszténységet.
Úton a történetileg megalapozott, tapintatos teológiai párbeszéd felé
„A múlttal való szembenézés felveti a kérdést: milyen eszközei vannak a vallásoknak arra, hogy szembeforduljanak az embertelenséggel?”
Az egyház eucharisztikus praxisa és a pap szerepe
„Jól emlékszem Martini bíboros mondatára: Nem azoktól félek, akik nem hisznek, hanem azoktól, akik nem gondolkodnak.” – In memoriam Ghislain Lafont OSB (1928–2021)
Eucharisztia, úrvacsora, ökumené – Együtt az Úr asztalánál
„az induló harmadik évezred egyik – csendességében – kiemelkedően fontos hittörténeti és teológiai eseménye”
Emmausz – az első eucharisztikus lakoma
Az első keresztény gyülekezetekben a szent étkezés közös evést és ivást jelentett. Ez csupán az Újszövetség utáni időkben szakadt el mindinkább a hétköznapi evéstől és ivástól.
Struktúra és lelkiség – szembeállítható-e az intézményi reform és a spirituális megújulás?
Közösség és vezetői tisztség, közös felelősség és a vezető felelőssége – nem vitás, hogy a katolikus egyházban mindkettő nélkülözhetetlen. De hogyan valósul meg a kettő – az Isten egész népét és a püspököt vagy püspöki testületet megillető felelősség – összjátéka? Tömören úgy is fogalmazhatnánk: vajon a közös felelősség és a vezetői felelősség azonos szinten helyezkedik-e el, …
Útnak indulás, elbizonytalanodás, remények – hatvan éve kezdődött a II. Vatikáni Zsinat
A szekértáborból, amelyben Róma egyháza a francia forradalom óta elbarikádozta magát, és amelyből elítélő szózatokat küldött a külvilág felé, a zsinati atyák többezer oldalnyi dokumentumon, tervezeten és módosító javaslaton keresztül találtak vissza az emberekhez és érkeztek el a modern kor kérdéseihez.
„a felszabadító igazság szolgája szeretnék lenni”
Úgy gondoltuk, hogy egy filozófiai, teológiai és kulturális tallózó folyóiratot alapítva a zsinati teológia és más tudományok fejleményeit közvetítve, mindennemű politizálás, legfőképpen emigráns politizálás kerülésével, szellemi távlatokat nyithatunk a hazai magyar értelmiség előtt és előmozdíthatjuk az akkor még elég szűk marxista-leninista ideológia kényszerű zártságából való kiszabadulását.
In memoriam Szabó Ferenc SJ (1931–2022)
„A Végtelen vágya mozgatja a véges szellemet. A szellem transzcendenciája, minden végesen túlhaladó dinamizmusa azt az alapvető nyugtalanságot fejezi ki, amely nélkül nem lenne ember az ember.”
Jézus a zsidóság és a kereszténység között – Krisztológia a keresztény–zsidó párbeszédben
a korai kereszténység is a zsidó vallás része. A zsidó vallástörténet nélkül érthetetlen és érthetetlen is marad a korai kereszténység kialakulása
Jézus halálának értelmezései
…megpróbáljuk a lehető legtömörebben összefoglalni az évszázadok során hozzánk eljutott hagyományt. Igyekszünk a legjobbat megőrizni annak érdekében, hogy a mai emberek egészen más értelmezési horizont mellett is újra meghallják a kereszt és a megváltás eredeti üzenetét.
A németországi Szinodális Út és világegyházi jelentősége
A németországi katolikus egyház Szinodális Útja az egyetemes egyház nagy jelentőségű eseménye. A hatalommal való visszaélés és a szexualizált erőszak botrányára adott válasz, amely figyelembe veszi és megvizsgálja a visszaélést elősegítő és lehetővé tevő mögöttes kulturális és strukturális tényezőket.
Megharcolt szabadság, vitatott igazság, megélt emberség – Hans Küng (1928–2021)
2021. április 6-án meghalt a tübingeni egyetem világszerte ismert professzora, a svájci származású és állampolgárságú Hans Küng. Munkásságát sokan és sokféleképpen értékelték. Egyesek a „jövő katolikusának” tartották, mások csak az egyházi, főként a pápai intézményrendszer kritikusát, megint mások a világvallások közti megbékélés megteremtésének fáradhatatlan munkását, harcosát látták benne.
Személyében a 20. század egyik legjelentősebb katolikus teológusa távozott közülünk. Balogh Vilmos Szilárd tanulmánya a magyar teológia szövegkörnyezetében páratlan kezdeményezés: Küng teljes pályaképének áttekintésére vállalkozik.
Hogyan manipulálja a Vatikánt az orosz ortodox egyház?
Valódi ökumenikus párbeszéd és az ortodoxiával való közösség nehezen képzelhető el anélkül, hogy Kirill, az Orosz Ortodox Egyház vezetője hihető jelét adná megtérésének.
Megjelent a Mérleg 2021-es kötete
Hans Küng küzdelmeinek lényeges szerepe volt abban, hogy napjainkra a vatikáni tekintélyelvűséget már komoly eséllyel ellenpontozza a Ferenc pápa által is szorgalmazott szinódusi megújulás.
A sokféleség gazdagsága
Jézus azt hirdette, hogy lélekben szegénynek lenni jó, mert így megszabadulhat az ember a bénító önzéstől, és azt is, hogy lesz egy jobb ország, amelyben nem lesznek megalázottak és megszomorítottak, és amelyben nem lesz kizsákmányolás és elidegenedés. Ki ne szeretne egy ilyen országban élni?
Szüksége van-e a kereszténységnek papokra? – Az újszövetségi szövegek tanúsága
a valódi áldozat az emberek felé forduló, Istennel szemben tiszteletteljes élet. És erre az áldozatra minden egyes ember képes
Jézus a zsidóság és a kereszténység között – Krisztológia a keresztény–zsidó párbeszédben
a korai kereszténység is a zsidó vallás része. A zsidó vallástörténet nélkül érthetetlen és érthetetlen is marad a korai kereszténység kialakulása
Szinodalitás és hatalmi szó – Egy névtelen dokumentum néhány tanulsága
Vajon véget is ért a reformfolyamat, mielőtt igazán elkezdődött volna?
Szinodalitás: folyamat – stílus – struktúra
Ha a szinodalitást a stílus kérdésére szűkítenénk, akkor tényleges következmények nélkül spiritualizálnánk a fogalmat. A folyamatban tehát központi jelentősége van a döntések előkészítésének és meghozatalának, következésképpen a struktúráknak, a kötelező jogszabályoknak és a határozathozatal szabályozott eljárásainak.
Mit köszönhet egymásnak a Luther-biblia és a katolikus egyház?
„1966-ban szűnt meg a katolikus egyházban a tiltott könyvek indexe – ez többek közt az összes evangélikus bibliafordítást is tartalmazta.”
„Istenem, miért hagytál el engem?“ – Spiritualitás és a szexuális bántalmazások kezelése
Ha az egyház néma marad az érintettek hangjával és tanúságával szemben, nemcsak még egyszer megsebezi azokat, akik különösen nagy gyötrelmet szenvedtek el az egyház képviselőitől, hanem lemond az önmegtisztulás lehetőségéről is bűnének elismerése által, és kizárja azokat, akik különösképpen is egybeforrtak Jézus sorsával.
Új zsidó–keresztény bibliai szótár
…keresztények és zsidók egymást megértve, a közös elköteleződést tudatosítva tájékozódjanak saját vallásuk hitbeli és kulturális közegében, s ez a tájékozódás egyaránt ösztönözzön a történelmi múlttal való szembenézésre és a jelenkor kulturális összefüggéseinek megismerésére.
Spirituális visszaélés a katolikus egyházban
Sajnos gyakori jelenség katolikus közösségekben, hogy fiatal tagok azzal szembesülnek: életüknek egyetlen értelmezési lehetősége létezik csak. Fel kell adniuk eddigi igényeiket,elképzeléseiket és minden racionális vagy emocionális ellenállás ellenére ennek az egyetlen lehetőségnek kell alávetniük magukat.
A felszabadítás-teológia fél évszázada – Gustavo Gutiérrez
Jézus a szegényeket boldognak nevezi, mert Isten uralmának eljövetele véget vet szegénységüknek, és megalapozza a testvéri világot. A lukácsi szöveg a prófétai hagyományon alapul. A szegénység rossz, és mint ilyen, összeegyeztethetetlen Isten uralmával, a történelembe teljesen betörő és az emberi létet a maga teljességében felölelő országgal.
A hit és az igazságosság vértanúi
Romero érsekhez hasonlóan a két nő és a hat jezsuita is feltámadt a salvadori népben. Ott élnek a szegények szívében, akiknek emberi méltósága mellett papként, tudósként, keresztényként elkötelezték magukat.
Hisztéria a latin mise körül
Ha „liturgikus egy százaléknak” neveznénk őket, erősen eltúloznánk létszámukat. De nem a hatókörüket. A tradicionális latin mise népszerűsége szinte tökéletesen leképezi a Ferenc pápával szembeni ellenzéket: olyan ellenzékről van szó, amelyet egy konzervatív politikai program, sok pénz és közös platform tart életben az iparosodott nyugati országokban.
Anton Zeilinger Nobel-díja kapcsán
„Munkacsoportjával Anton Zeilingernek nemrégiben egy hatvan szénatomból
álló, futball-labdához hasonló molekulát sikerült csatolt (szuperpozíciós, kevert) állapotba hoznia.” (Mérleg 2001/4)
A hamis hírtől a „fake news“-ig
„Igazság vagy hamisság igazi tétje az, hogy szabadok lehetünk-e vagy szolgaságban szenvedünk. Az a hír, amelyik az előbbihez segít hozzá, jó hír, terjesztésre méltó. Esélyt ad annak megsejtésére, hogy milyen az ország, amelyben a farkas a báránnyal lakik, és a párduc a gödölyével heverészik, és nem ártanak, és nem pusztítanak sehol a szent hegyen.”
Nyílt levél Ferenc pápának egy fontos kérdésről
Attól tartok tehát, hogy ma már nincs szükség hitelvekre szakosodott dikasztériumra, különösen ha meggondoljuk, hogy a Szentszéknek vannak olyan nyílt szellemiségű intézményei, amelyek nem határoznak meg semmit végső érvénnyel, hanem a hasznos igazságot kutatják.
„Családi értékek” az evangéliumi hagyományban
„Globális teológiai kontextusban foglalkozni kell a családdal kapcsolatos különböző bibliai nézetekkel, és a közösségi struktúrák különböző mintázataival, és nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a kihívást, amit Jézus működésében a hagyományos értékek radikális megkérdőjelezése jelent.”
BARÁTI EMLÉKEZÉS BOÓR JÁNOSRA (1932–2020)
A II. vatikáni zsinat befejezése után született Mérleg a zsinati szellemet, a kiegyensúlyozott korszerűsödést terjesztette külföldi (jórészt jezsuita) folyóiratok cikkeinek fordításával, könyvszemléivel, a főszerkesztő Boór János bölcs vezetésével. János müncheni tanári tevékenysége mellett éles szemmel figyelte az új eszmeáramlatokat, a világegyház eseményeit és az európai forrongást. – 2020. június 8-án elhunyt Boór János, a Mérleg alapító főszerkesztője.
„Töröljük el a pártoskodó neveket, s hívjuk magunkat keresztényeknek” – Luther Mártonnal való találkozásunk ökumenikus távlatai
„Ami Luthert és a reformáció 500 évvel ezelőtti indulását illeti: nem az a teendő, hogy elmeséljünk egy másik történetet, hanem az, hogy ezt a történetet másképpen meséljük el, ti. olyan történetként, amely többé már nem elválaszt, hanem összefűz bennünket.”
A kereszténység instrumentalizálása ellen
„Az új jobboldali mozgalmakkal való áldatlan szövetségek – ez már bizonyossággal állítható – a kereszténység hitelességét évtizedekre képesek lerombolni Európában.”
A történeti-kritikai exegézis struktúraalkotó szerepe a rendszeres teológiában
„A rendszeres teológia oktatásával és kutatásával eltöltött mintegy négy évtized során arra a meggyőződésre jutottam, hogy tudományágam megfelelő működésében megkerülhetetlen, sőt struktúraalkotó szerepe van a Biblia történeti-kritikai exegézisének. Tanulmányomban ezt az állítást szeretném alátámasztani.”